A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)

Törőcsik István: Régészeti és néprajzi kályhaleletek Szegedről

darab azonban a 16. század végére datált.

18 A szegedi csempe ezeknél elnagyoltabb, a motívumok elmosódottak, kontúr nélküliek. A szolnoki, ónodi és a füzéri várból is ismertek hasonló darabok, ezek készítését a szócikkek szerzői a 16-17. századra teszik.

19 Nehezen tartom elképzelhetőnek, hogy a szegedi zöldmázas oromcsempe az 1560-as évek után készült volna, hiszen ekkorára eltűnik a Palánk magyar lakossága, a mohamedán és délszláv lakosság pedig - ha éppen kályhára és nem kemencére, vagy szabadtűzhelyre volt igénye - alapvetően a magyar fazekasok szemeskályhái, vagy a zöldmázas, kupa formájú kályhaszemekből rakott balkáni eredetű kályhák között választhatott. Az oromcsempe így inkább a 16. század első felében készülhetett. A hódoltság kora A török 1543 elején megszállja Szegedet, hogy biztosítsa a két évvel korábban elfoglalt Buda hatékony védelmét. Az 1552-es visszafoglalási kísérletet követően két évtized alatt a Palánkból is eltűnik a magyar lakosság.

20 Magyar fazekasok azonban a megszállt vár szükségleteire is szállítottak kályhástermékeket, legalábbis erre utal a várudvar csatornázása során előkerült, 1567-es évszámot viselő, háromszögletű oromdísz.

21 Ez a dátum a várbontás során előkerült hasonló darabok esetében is kiindulópontnak tekinthető, hozzávetőlegesen ezek készítését is a 16. század második felére tehetjük. A Dóm tér sarkán előkerült oromdíszek második típusának hatszirmú rozettás díszítése itt is megtalálható, de ezek a darabok vastag falúak és durvább kidolgozásúak.

22 A vár területéről előkerült leletcsoportból nem hiányoznak a tál és pohár formájú kályhaszemek sem, valamint megtalálhatók azok a kisebb méretű „tányérkák", amelyekből a vár tetején is találtunk 8 darabot. Ezek közül kettő kevésbé sérült, kiegészíthető (5. kép). A szegedi fazekasok török kapcsolataira forrásunk is van a 17. századból. Gombkötő János, Wesselényi Ferenc füleki várkapitány hadnagya, 164l-es jelentésében ír a „Fazékszer" nevű városrészről, amelynek iparos lakossága „afféle törökkel bélelt" emberekből áll, akik a szegedi török parancsnokoknak különböző - főként hírvivői - szolgálatokat teljesítenek. 3 A városrész lokalizációja bizonytalan, Gombkötő szerint a Palánk és a Tisza közelében feküdt, ez alapján Felső- és Alsóváros egyaránt számításba jöhet, bár a 19. századig élő Fazekas utca elnevezés miatt utóbbi valószínűbb. A Fazékszer elkülönülését valószínűleg az égető kemencék fokozott tűzveszélyessége okozhatta. A vártetőn folyó anyaggyűjtés során jó néhány kupa formájú, mázas kályhaszem került elő. A máz színe túlnyomórészt a zöld különböző árnyalataival jellemezhető, de akad néhány sárgamázas darab is. A több mint száz töredék arányait tekintve 18 Fodor László et al. 2002, 84: Katalógus 67. 19 Fodor László et al. 2002, 77: Katalógus 21; 81: Katalógus 44; 94: Katalógus 121. 20 Szakály Ferenc 1983, 551. 21 Horváth Ferenc-Zombori István 1986, 192.; Pusztai Tamás 1995, 292. A bekarcolt számjegyek formája, és a hasonló oromdíszek keltezése alapján elhihető, hogy korabeli „dátumozásról" van szó, és nem a kubikusok akartak „kedveskedni" Kováts Istvánnak. 22 Pusztai Tamás 1995, 291-292. 23 Veress D. Csaba 1986, 78-79. 24 Máté Zsolt 1989, 26. 36