A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)
Törőcsik István: Régészeti és néprajzi kályhaleletek Szegedről
kályhaszemhez tartoztak. 12 Az áttört előlapú oromdíszek két fajtája került elő: egy ferde osztóvonalakkal kialakított, négy sorba rendezett háromszögekkel díszített és egy kör mezőben hatszirmú rozettát formáló típus (2. kép). Az előbbiből egy példányt csaknem hiánytalanul összeállítottam, ezen kívül több töredékből egy kisebb darabot is sikerült összeragasztanom. Csaknem hiánytalan a hagyma formájú kályhaszem is. A bögre alakúakból kiegészíthető példányok (3. kép) és kisebb darabok egyaránt előfordulnak. A későközépkori kályhaszemek valószínűleg egyetlen kályha anyagához tartoznak. A kályhaomladékot körbevevő téglafalak talán egy későbbi épület részei, de nem lehetetlen, hogy összefüggésben állnak a megtalált alapozással. A teljesen összeállított csúcsos oromdísz párhuzamait ismerjük Kecskemétről és Ráckevéról. 13 Nem áttört, hanem plasztikus díszítésként jelenik meg ugyanez a minta egy zárt előlapú oromdíszen a Zala megyei Szentkirály egyik feltárt háza kályhaanyagában. Ráckevén a folyamatban lévő építkezés miatt az előkerült középkori lakóháznak csak kis részletei voltak feltárhatók. Az omladék kibontható részéből a két csúcsos oromdíszen kívül hat bögre alakú, egy hagyma és két tányér formájú kályhaszem is előkerült. A konyhai edények egy részét is megtalálták, közöttük II. Lajos és I. Ferdinánd dénárral, melyek egyben a ház pusztulásának idejét is datálják. A Dóm tér árkában sem a tányér alakú, sem a négyzetes szájú, tálformájú kályhaszemeknek nem került elő még töredéke sem. Természetesen nem zárható ki, hogy ezek az árok első kiásásakor már kikerültek, vagy eleve be sem keveredtek ebbe a rétegbe, bár a tál formájú szemek esetében - amelyek mindig a kályha felső hengeres részén helyezkednek el — ez nem valószínű. 15 Mindezeket figyelembe véve megkíséreltem a kályha elvi rekonstrukcióját, feltételezve, hogy az oromdíszek két típusa váltakozva helyezkedett el a kályha tetején (4. kép). A kályha készítését a kerámiák említett jó minősége miatt a 16. század első felére tehetjük, bár az omladékkal együtt talált írókázott díszítésű ólommázas tál párhuzamai inkább a 17. századra, annak is inkább a második felére-végére jellemzők. 16 Kérdés, hogy egy minden bizonnyal a hódoltság kora előtt felépített kályha megélhetett-e egy ilyen hosszú - legkevesebb másfél százados - időszakot? A hódoltság korát megelőző időszakból már mázas kályhákra vonatkozóan is rendelkezünk régészeti forrásokkal. 1998-ban a Palánk 2-es számú ház keleti oldalán egy másfél méter mélységű gödörből egy sárgásfehér anyagú, zöldmázas oromcsempe darabja került elő (6. kép). Szinte pontos párhuzama az egri várból ismert. 17 A peremkiképzésében és mázszínében is igen hasonló csempe mindössze 1 cm-rel szélesebb, indamotívummal díszített. Az oromcsempét Fodor László a 17. századra keltezi. Vízszintes borda és egyenes szárú virágok láthatók egy másik egri oromcsempén is, ez a A leleteket 2002-ben részben összeragasztottam. Szükséges lenne azonban a munka befejezése és a nagyrészt összeállított darabok kiegészítése. 13 Fodor László et al. 2002, 99.; Fegyó János 1973, 98-99. 14 Holl Imre 1987, 163-164. 15 A későbbiekben a szeged-alsóvárosi leletekkel kapcsolatban utalok majd Ormándy János hasonló elképzelésére. 16 F. Lajkó Orsolya 2003. 17 Fodor László et al. 2002, 85: Katalógus 76. 35
