A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)

Orbán Imre: Majálisok, májusi szokások a 19. század végi és a 20. század eleji Makón

Majális, mint üzleti vállalkozás A változó viszonyok közt hirdetnie kellett majális-szolgáltatásait Báló Pálnak a marosi fürdő tulajdonosának, hisz a liget kissé háttérbe szorult. Báló Pál tudatta a makói közönséggel, hogy „Város ligeti mulató helyiségében/ a marosi fürdőnél minden vasár- és ünnepnap délután Fátyol Károlyi jól szervezett zenekarával mulatság tartatik/ mely alkalommal/ halász által főzött nagy/ kecseges halpaprikás és sült hal/ Buckái jó bor (tisztaságáért kezeskedem) mérsékelt ár mellett és/ frissen csapolt kőbányai Király sör kapható./ Tiszta és gyors kiszolgálás." Mindent fölsorol tehát, ami csak kell, és amit szükségesnek tartottak egy jól sikerült maros-parti szórakozáshoz. Majd hozzátette, hogy 120 négyszöges területű tánchelyiségét ingyen átadja a nála rendezett mulatságok és majálisok számára.

330 Tehát vendéglője továbbra is minden fönntartás nélkül választható. A maros-parti majálisokra eddig meghívott vendéglősök, zenészek, cukrászok számára mindig eredményezett bevételt a „kihurcolkodás", de most találkozunk a zöldben pusztán üzleti alapon szervezett majálissal 1900-ban Kiss Pál tánctanító hirdetést tett közzé: „Ma [május 27.], vasárnap egy jól szervezett zenekar közreműködése mellett, a szegedi utca végén, a töltés baloldalán levő füzesben, játékkal és mulattató versenyekkel egybekötött nagyszabású majálist" rendezek. A belépő 40 kr volt, a fogyasztást természetesen mindenki maga állta. A vállalkozásba szervezett májusi mulatság du. 3-tól virradatig tartott.

331 Nem tudjuk sikerrel zárt-e, de folytatásával a későbbiekben nem találkoztunk. A polgármester szerepvállalása 1901-ben az érdeklődő és újságolvasó makói közönség megtudhatta, hogy pünkösd zsúfolt templomokkal, a délután pedig víg mulatozással, kirándulásokkal telt. 32 A pünkösdhétfőre kitűzött mulatságok nemcsak Makón, de Földeákon, Nagylakon és Battonyán is akadály nélkül zajlottak.

333 Az év legnagyobb majálisvállalkozása Cseresnyés János polgármester, rendőrkapitány

334 nevéhez fűződik. Emlékszünk, Cseresnyés János volt az, aki az 1890-es évek közepén a közrend teljes biztosításával kezelni tudta a munkások május elsejéi körül kialakult bonyodalmakat. Május 11-ére, du. 4 órai kezdettel hirdették meg az ősi helyre, a Lúdvári erdőbe a városi tisztikar majálisát. A rendezőbizottság élén Cseresnyés polgármester állt, ami önmagában különös súlyt adott a kezdeményezésnek.

335 Már csak ezért is érthető, hogy az érdeklődés óriási. Az alkalomhoz biztosították a megfelelő sajtóhátteret, hisz mintegy tizenöt hír, tudósítás, fölhívás, programismertetés és beszámoló jelent meg Makó két akkori újságjában, a Makói Hírlapban és a Marosban. 330 Város-ligeti mulató... MAROS, 1903. május 3. 6.1. 331 Majális. MAROS, 1900. május 27. 3.1. 332 Ünnep után. MAROS, 1901. május 30. 3.1. 333 Pünkösdi mulatságok. MAKÓI HÍRLAP, 1901. május 30. 3.1. 334 Széli György polgármester betegsége miatt 1900 ősze és 1902 ősze között töltötte be Cseresnyés János rendőrkapitány a polgármesteri tisztséget is. 335 Majális. MAROS, 1901. május 2. 5.1. 283