A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)

Orbán Imre: Majálisok, májusi szokások a 19. század végi és a 20. század eleji Makón

ségi jelleget erősítette, hogy a bevételt jótékony célra ajánlották föl. Rendszerint iskolájuk fölszerelését tűzték ki célul, mely tágabb értelemben a gyermekeken keresztül minden családot érintett. Az iskolához a lakosok egyébként is erősen kötődtek, hisz létrehozásában kérvények, gyűjtések, tényleges munkavégzés folytán ők maguk is részt vettek. Az iskola fönntartása szintén közös gondjuk volt. De gyűjtöttek iskolai harmóniumra, támogattak tanyai olvasóköröket, népkönyvtárat, sőt kifejezetten városi célokat is, mint a szegénypénztárt vagy a Makón fölállítandó Kossuth-szobrot.

272 A mulatságok délután 2-3 óra körül kezdődtek, végük rendszerint „virradatkor" lett. A tanyai majálisokról az 1880-as évektől megbízható adataink vannak. A leghíresebb és legnagyobb a rákos-tanyai iskola melletti rendezvények voltak. Rákos Rákos búcsúünnepe pünkösd első napjára esett. " Hagyományosan évről, évre megrendezték, ezért olvashatjuk róla 1903-ban: „A rákosi gazdaközönség régi szokásához híven, az idén is megtartja majálisát, pünkösd első napján, a rákosi iskola mellett. "

274 Ez külsőségeit, programját tekintve nem tért el társaitól, a résztvevők száma azonban itt volt a legnagyobb. A program a szokásos.

275 Új pontként került elő a lisztfutás, ami talán liszteszsákkal való futóversenyt jelent. A többivel összehasonlítva joggal írta róla a sajtó: „Elismert dolog, hogy ez szokott a tanyai mulatságok legsikerültebbje lenni. " A rákosi majálisra olykor meghívókat nyomtattak, 1903-tól pedig tűzijátékot is rendeztek. Kezdetben az itteniek is népkönyvtáruk javára fordították a tiszta hasznot. Később azonban a megváltozott cél is kiemelte társai közül a rákosi eseményt. A helyi, főként református vallású népesség ugyanis központjában, a rákosi út elágazásánál imaházat szeretett volna építeni, ezért 1900-tól már biztosan az „ima-ház alap javára " hirdette meg évről, évre a tanyai közönség ezt a mulatságát. Ennek népünnepély része ingyenes, míg a táncos szórakozást is jelentő majálisra általában 40-60 fillérbe (nők-férfiak) kerülő belépődíjat kellett váltani. Ez 150 korona bevétel mellett - tehát 300 főnél is több résztvevővel számolhatunk - 60-70 korona haszonnal járt. A fölülfizetők névsorát, ahogy az szokás, a sajtóban mindig közzé tették.

277 1890-ben maga Just Gyula

278 is részt vett a rákosi ünnepen. A más alkalommal, pl. a farsangi időszakban rendezett táncmulatságok is jótékony célúak voltak. 273 Mivel a pünkösd mozgó ünnep, ezért a rákosi majálisok napja sem volt állandó. 274 Majális tanyán. MAKÓI HÍRLAP, 1903. május 28. 3.1. 275 Lövésverseny, fazéktörés, lisztfutás, versenyfutás, lepényevés, zsákbafutás, távolugrás. Majális és népünnepély Rákoson. MAKÓI HÍRLAP, 1901. május 26. 5. 5.1. 276 Majális tanyán. MAKÓI HÍRLAP, 1903. május 28. 3.1. Figyelemre méltó a több cél megjelölése. Ez egyáltalán nem volt általános. Különösen is egyedi, hogy a városi szegényalapot is támogatták. A tanulók jutalmazására 3 Ft-ot, a szegényalapnak 5 Ft-ot adtak. !77 40, 60, fillér, I korona fölülfizetés volt a jellemző. 1901-ben Földesi Sándor és Börcsök István vegyeskereskedők l-l koronát adtak. Molnár Julianna, Szentpéteri Józsefné 60-60 fillért, N.N., Csávás Sándor, Igaz Imre, Nagy Péter 40-40 fillért fizettek fölül. (Majális. MAKÓI HÍRLAP, 1901. június 16. 5.1.) 1902ben szintén a kereskedők. Siket Sándor és Földesi Sándor fizettek legtöbbet, l-l koronát a belépti díjon fölül. (Majális. MAKÓI HÍRLAP, 1902. május 29.) Az imaház javára rendezett majálisok időpontjai: 1900. június 3. (A Rákos-tanyai... CSANÁDI LAPOK, 1900. június 6.), 1901. május 26. (Majális és 276