A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)
Orbán Imre: Majálisok, májusi szokások a 19. század végi és a 20. század eleji Makón
kiket a május elseje kellemetlen foglalkozásra kényszerített. Ezek a költözködők, kik az évnegyed kezdetén lakást változtattak. " 21 Megszokott módon, május elsején bútorokkal megrakott szekerek tűntek föl az utcákon. 22 Az országban többfelé olyannyira ehhez a naphoz kötődött a lakásváltoztatás, hogy 1898-ban, mikor e jeles dátum vasárnapra esett, vita bontakozott ki, vajon szabad-e ekkor költözködésre kényszeríteni a bérlőket. A makói rendőrkapitány álláspontja szerint nem. „Ennélfogva a kisebb lakbérű lakások bérlői is, akik kötelesek volnának május elsején már a teljes lakást kiüríteni, tekintettel a vasárnapra, most csak hétfőn kötelesek hurcolkodni." 2 Hogyan is nézhetett ki tehát a 19. századi Makón egy május elsejei reggel, arra most álljon itt egy kicsit bővebb, 1891-ből származó tudósítás: „Osi szokáshoz híven városunkban is megünnepelték a május elsejét; a cigányok húzták a kedvesen ébresztő dalokat a nyilvános kertek megnyittattak, az iskolák pedig, különösen a két polgári iskola ugyancsak a régi szokáshoz képest, köszöntették a polgári tavasz első napját. Lobogó zászlók, mesterségesen teremtett galyerdők [sic] s nemzeti szín-láncok díszítették a termeket, melyekben az osztályfők lelkes szavakkal vázolták a nap jelentőségét 2 * Az egész május hónaphoz, sőt még az azt követő időszakhoz kapcsolódó szokás a majálisozás. A majális fogalmát a korban élő makói szerzők így határozták meg: „a majális vidám táncmulatságot, csoportos kirándulást, szórakozást, versenyt is jelent." Osztozni lehet a természet gyönyöreiben, és örülni az üde zöldnek. Az „ifjúság úgyszólván több just formálhat a majálishoz." A „majálisok ezeken kívül a legalkalmasabbak a lélek fölvidítására." 25 (1900) Már május elsején „sietett is mindenki a szabadba, élvezni a balzsamos levegő illatát." 26 (1900) A majálisok általánosan elfogadott időpontjául több nap szerepelt. Sokszor fordult elő a május elseje, de még ennél is többször a pünkösdhétfő. Majálist így értelemszerűen nemcsak májusban lehetett tartani, hiszen pünkösdmásodnapja, mozgó ünnep lévén, 27 gyakran júniusra esett. A majális fogalmához tehát nem tartozott hozzá, hogy az eseménynek májusban kell lennie, önmagában jelentette a zöldben való társas szórakozást, ami lehetett júniusban, júliusban, sőt van adatunk arra, hogy az óvodások egyik augusztusi rendezvényét is majálisnak nevezték. A június-júliusi zöldben tartott mulatság jelölésére a. juniális, juliális és a nyári mulatság megnevezést is használták. Mivel a fogalmak egymást átfedték, és jórészt azonos jelentésűek, volt eset, amikor egy tudósításon belül az adott alkalommal kapcsolatban több név is előfordult. A zöldbe történő közös kivonulással vagy óvodások esetén a városban rendezett fölvonulással egybekötött rendezvényt döntően azonban mégis majálisnak hívták. 21 Május 1. MAKÓI HÍRLAP, 1900, május 3. 4.1. 22 Május L MAKÓI HÍRLAP, 1899. május 4. 3.1. 23 Május elseje és a hurcolkodás. MAKÓI HÍRLAP, 1898, április 28. 4.1. 24 Május 1. MAKÓI HÍRLAP, 1891. május 3. 2.1. 25 A majálisról. CSANÁDI LAPOK, 1900. június 3. 4-5.1. 26 Május 1. MAKÓI HÍRLAP, 1900. május 3. 4.1. 27 Pünkösd húsvét után az ötvenedik nap. Mivel a húsvét mozgó ünnep, ennek megfelelően a pünkösd is az. Pünkösdhétfő május 11. és június 14. közti napokra eshet. 238
