A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)

Orbán Imre: Majálisok, májusi szokások a 19. század végi és a 20. század eleji Makón

tették. Szerelem kifejezésére lányos házak elé állították. Körötte közösségi alkalmakat szerveztek. 1889 után a május 1-je munkásünnep is lett. Ez tovább vitte a majálisok népünnepély jellegét, ugyanakkor politikai tartalommal töltötte meg azt. Ezzel május 1-je egyre inkább közéleti, politikai kérdéssé vált, mely alaposan átformálta a nap jellemző vonásait. A munkásünnepek május elsejéin egyértelműen az „osztályharcos" oldal erősödött föl. Most azt vizsgáljuk, mindezek a vonások és folyamatok hogyan jelentkeztek a 19. század végének és a 20. száza elejének parasztpolgári Makóján, mely város lélekszámát tekintve az akkori Magyarország nagyobb városai közé tartozott. A májushoz és a majálisokhoz kapcsolódó makói szokások Májusnak, a „legkedvesebb hónapnak"

3 az első reggelén különösen nagy öröm volt, ha szép napsütésre virradtak az emberek. Ezt jó jelnek tekintették, de szinte el is várták. „Május elseje a legszebb verőfényes nappal köszöntött be hozzánk" - olvashatjuk ilyenkor a helyi sajtó hasábjain. A dátum ünnepi nyüzsgést hozott, „a legtöbbnek kezében orgona, gyöngyvirág, liliom, sárga viola, piros és fehér tulipánból kötött csokor. Szóval a természet megújhodásának bájos ünnepét vidáman, kedélyes békében élvezi az egész város."

5 Május elseje volt az a nap, amelyet Makó népe „évszázados szokás szerint, a tavasz megünneplésére fordít. " Ez volt Makón az életnek, a fiatalságnak, a játékoknak és a szórakozásnak, az örömnek az alkalma, amit már a házak külső megjelenése is mutatott. „E napon díszítik föl a házakat zöld lombokkal."

7 - tudjuk meg még 1894-ből is. 1898-ban pedig: május, a „legszebb hónap első napja van ma. A bodzafa gyenge hajtásaival díszíttetnek fel a kerítések és kapuk, melyeknek nálunk különben is oly nagy a kultusza, hogy akárhány ház van Makón, a melyiknek a kapuja és kerítése nem csak díszesebb, de értékesebb is, mint maga a ház. - Azért dukál azt május 1-sején szépen feldíszíteni." 8 1900-ból a következő leírásunk maradt: nálunk leginkább „a házaknak virágzó fákkal, illetőleg zöld gályákkal való földíszítése honosodott meg."

9 A kapuk, kerítések mintájára a gyerekek iskolai tantermeiket is ékesítették, de erre később még visszatérünk. Kevés adatunk van rá, de - úgy tűnik - a 19. században május elsejére virradóra állítottak májusfákat is náluk. 1888-ban a Makói Hírlap tudósítója kifejezetten a makói május elseje reggeléről szóló beszámolójában írta: „lányos házak előtt sugár fe3 A kifejezések: május a legkedvesebb; szép, tavaszi hónap; május elseje az év legkedvesebb, legnevezetesebb napja; a legszebb tavaszi nap; a természet megújhodásának örvendező emberiség ünnepe kifejezések általánosak voltak a kor sajtójában. 4 Május elseje... MAROS, 1889. május 2. 2.1. 5 Május 1. Makón. MAROS, 1897. május 2. 4-5.1. 6 Május 1. MAKÓI HÍRLAP, 1894. április 29. 5.1. 7

Uo. 8 Május 1. MAROS, 1898. május 1. 4.1. 9 A majálisról. CSANÁDI LAPOK, 1900. június 3. 4.1. 236