A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)

Grynaeus Tamás: Makó és környéke hagyományos orvoslása I.

az országban másutt is ismert méréssel, de itt csak gyógyító eljárás és ezt a kifejezést nem ismerik-használják. A szelet büfögtetéssel (hasra fordítás, háta dörgölése), ill. köménymagos teával gyógyították: tehát mindkét irányban távozó gáz szél, ami a hasban görcsöt okozhat. Az alábbi apátfalvi adat a gyomorléghólyagot, ill. a bélgázokat egyértelműen a légköri levegő mozgásával hozza összefüggésbe: szeles levegő - szeles gyerek. Ügyeltek, hogy be ne kapkodja a szeles levegőt, mert akkor fáj lett a hasa. Ha kocsin vitték, jól betakarták, hogy nyugodtan szedhesse a levegőt, nehogy jóllakjon széllé. Fölfújódás ellen köménymagos teát adtak (felnőttnek ugyanezt pálinkával), az megbüfögtétte; szaladgáltak vele vagy ecetes vizet itattak vele.

307

Apf Ha a csecsemő hasa fáj, jegykendővel kötik át a hasát és imádkozott a ráolvasó asszony.

308

Plele (4. kép) Kelevény Kisgyermekeket hurutos, citromsárga, zöldes csomókkal teli széklet esetén nevezték kelevényeseknek. Ezek a gyermekek nagyon legyöngültek, sokan meghaltak közülük. Köménymagos- vagy kamillateával teáztatták, hogy tisztuljanak ki a kelevénytől. Másik magyarázata: „ha valakinek a születésekor hamar elkötötte a bábaasszony a köldökzsinórját, vagyis kevés szülési vért (kelevényt) engedett el, akkor az ilyen gyerek piros vérrel volt teli. Nem mindig volt jó, mert akinek túlságosan sok volt a kelevénye, az bele is pusztulhatott".

309

Apf (Vagyis a magzati, piros vér a kelevény, amiből jó ha minél kevesebb marad a gyerekben - a népi kórtani fölfogás szerint. Ezért nem kell a köldökzsinórt a magzat felé hamar elkötni??) Altatás, álmát elviszik Gyerek álmát elviszi-ellopja a boszorkány, ha gyerekruha naplemente után kint szárad. Látogató is elviheti, ha nem ül le vagy a gyermekágyas ágyára ül.

310

M Kiszombori hiedelem szerint a pólyásgyerök akkor nem bír aludni, ha járnak a boszorkányok. Kést köll vágni az ajtóba és morzsát tönni a csecsemő feje alá. Ha kisbabát szoktak látogatni, akkor hajszálat vagy kendórojtot hagynak ott, hogy el ne vigyék a kisgyerök álmát.

3n

Kz (A kendőrojt, hajszál „pars pro totó": magából hagy valamit ott: „ nem megyek el, nem vihetem el az álmodat, tejedet" - vö. ezt a tejelvitel megelőzésével!) Mákolás, máklevezés Fehér ruhába tett cukrozott mákot szopogat, vagy mákgubóból főzött teát itattak vele. l M Darált mák, cukorral keverve, zsebkendő sarkába téve - a gyerek szopogatja, vö. NL mérés címszavával 307 Szigeti EA 18 331, 17 és 21 921, 23. A szél kórnemző szerepéről részletesen ld.Oláh A. 1985 megfelelő fejezetében. 308 Erdélyi, Kun 2002, 7; u. ezek a gyűjtők följegyzik, hogy a jegykendő hasra kötésével gyógyítást reformátusok elvetették, bűbájosságnak, istenszeretettel össze-nem-egyeztethetőnek tarották: Erdélyi, Kun 2002, 12. 309 Szigeti EA 18 331,26. 31ü Markos, 1986,47. 3,1 Polner 1995,54. 312 Markos, 1986,67. 198