A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)

Medgyesi Konstantin: Lovak, lókupecek és lóügyletek a koalíciós évek Makóján

mogy megyei Szöcsénypusztán volt egy állítólagos gyára, ahol lovas kocsikat készítettek. A gyár megkereste - igen kedvező fizetési feltételeket tartalmazó - ajánlatával a makói gazdákat. Több tucat óvatlan parasztember azonnal leszerződött a céggel. Jelentős előleget adtak a szekérgyár megbízottjának. A teljesítés viszont váratott magára. Egy idő után a gazdák küldöttséget menesztettek a fővárosba, hogy tárgyaljanak a vállalat képviselőivel. Az üzletemberek akkor váltak igazán idegessé, mikor a makóiak közölték: szeretnék látni a gyárat. Mint mondták, „az utazás nagyon körülményes".

26 A Makóról érkezett tárgyalódelegáció vállalta a kihívást. Nagy nehezen, de eljutottak a gyárhoz. A makóiak gyorsan konstatálták, a telep „koránt sem olyan nagyméretű, mint amilyennek a prospektusban jelezték... az épületben, amely azelőtt juhakol volt, egy gyalupad szerénykedett egy közönséges fújtatós kovácsfelszerelés társaságában." A küldöttség az első látogatás után három nappal ismét Budapestre utazott, hogy legalább az előleget visszaszerezze a cégtől, de akkorra már a vállalat vezetőit sem sikerült megtalálni. A koalíciós években még komoly társadalmi presztízsmérő volt, hogy kinek milyen, mekkora lovas kocsija van. Egyúttal a hatalom szimbólumának számított vidéken a fogat. Egy kisvárosi polgármester megjelenéséhez hozzátartozott a díszes hivatali lovas kocsi. A dolog pikantériáját az adta, hogy a többnyire szegénysorból származó helyi kommunista politikusok sem vetették meg a protokoll ilyesfajta megnyilvánulását. Kiss Imre Makó gépészből lett kommunista párti első embere és felsége is szívesen vette igénybe a város tulajdonában álló kocsit. Ebből támadt egy kisebbfajta közéleti vihar. Szántó István szociáldemokrata városatya a képviselőtestület ülésén szembesítette Kiss Imrét a makói közhangulattal: „Nem tudom, van-e tudomása arról a város polgármesterének, amit a városban szerte-széjjel beszélnek. Azt beszélik, hogy éppen az van ma is, ami volt, csak most nem Bécsy Bertalanné,

28 hanem Kiss Imréné veszi igénybe a város kocsiját".

29 Kiss Imre polgármester a következőképpen reagált: „Kocsi igénybevétel: én tudtam, hogy ezek a dolgok elkövetkeznek, észreveszik, hogy az egyszerű munkás emberből lett polgármester kocsira ül. De megjegyzem és nagyon csodálkozom ezen, hogy éppen a szociáldemokrata párt részéről kifogásolják ezt. Mikor nagyon jól tudják, hogy mennyi ügyet kell elintézni és higyjék el, hogy nem is marad időm a magánügyeim elintézésére. Nekem a kocsi nem a kényelmet jelenti, hanem csak azt segíti elő, hogy egyik helyről sokkal gyorsabban, hamarabb tudok a másik helyre jutni, ahol meg kell jelennem. ... A másik pedig a feleségemre vonatkozik. Ezt is tudtam előre. Higyjék el, hogy a feleségemnek is 50 helyre is kellene mennie, talán 100 pozíciója is van, amit el kell végeznie. Megkért arra, hogy Honvédba

30 lemehessen valamilyen szociális ügyet elintézni, engedjem át neki a kocsit. Azt meglátták, hogy kocsira ült, de hogy heteken keresztül varrt, hogy 26 MV 1947. március 21. 27 Uo. 28 Bécsy Bertalan a szovjet megszállás előtt töltötte be hosszú ideig a polgármesteri tisztséget. 29

MVL19kgy./1946. 30 Honvéd Makó egyik városrésze. 157