A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Mód László: Egy dél-alföldi mezőváros gazdasági kapcsolatai a 18. században

felső tót vármegyékből szolgálni s itt maradtak. A vallási üldözés miatt sokan bujdostak ide Dunántúlról, meg az egri püspök megyéjéből, s még Csehországból is, minemű volt a Fekete Cseh famíliának ide származott nagyatyjuk, kinek még unokáin is látszik a tisztes cseh ábrázatnak maradványa." A város katolikus népessége Németországból, valamint a Mátra-vidékről telepedett Szentesre a 18. század közepén. A város külkapcsolatainak felvázolásában a korabeli írásos dokumentumok segíthetnek, amelyekben gyakran történik említés ezekről a viszonyokról. A levéltári források közül talán a bírói számadások használhatóak leginkább. A főbíró által készített kimutatások részletesen közlik a város éves kiadásait és bevételeit, amelyek között rendszerint azt is feltüntetik, hogy hol értékesítették vagy vásárolták a különböző áruféleségeket, felszereléseket. Az 1742-es esztendővel induló tanácsülési jegyzőkönyvek az előző forráscsoporthoz képest viszonylag kevés adattal szolgálnak. Különösen gazdagok viszont a tanácsi iratok, amelyek jelentőségét elsősorban az adja, hogy bennük főleg az egyéni kapcsolatok rendszerére találhatunk utalásokat.

20 A 18. században az úriszék előtt lefolytatott perek is jónéhány esetben említést tesznek a szentesi lakosok külkapcsolatairól.

21 Gazdag forrásanyagra bukkanhatunk a helybeli református egyház múltját bemutató kéziratos munkában, amely a 18. századra vonatkozóan tartalmaz értékes adatokat.

22 A rendkívül szerteágazó kereskedelmi és gazdasági kapcsolatrendszer kialakulásában jelentékeny szerepet játszott a település kedvező földrajzi fekvése. A Tisza, a Kurca és a Körös a vízi szállítást és ezáltal a messzi vidékekkel történő összeköttetést biztosította. A szárazföldi közlekedés szempontjából a Böldi-rév

23 kulcsszerepet töltött be. Az ország középső részéről induló utak ezen az átkelőhelyen keresztezték a Tiszát, majd a város határában ágaztak el Arad és Csanád felé. A település e kedvező földrajzi fekvésnek köszönhetően a térség közlekedési csomópontjává vált, amely nagy mértékben elősegítette a szentesiek kapcsolattartását a Kárpát-medence távoli vidékeivel.

24 18 Az 1992-ben kiadott kötetben a szentesi református lelkész vezetékneve egy V betűvel szerepel. Éppen ezért a lábjegyzetekben én is ezt az írásmódot követem. Kis Bálint 1992. 310. 19 Nyíri Antal 1977.71-79. 20 1762 és 1815 között a földesúr bevonta a jogszolgáltatásba Szentes mezőváros tanácsát, és hozzájárult a városi törvényszék felállításához. A bíróságon a főbíró elnökölt, a tagságot pedig az esküdtek alkották. A törvényszék első fokú bíróságként működött, fellebbezési fóruma pedig az uradalmi úriszék volt. Barta László-Labádi Lajos 1995. 42. 21 A Harruckern család úriszéke rendszeresen ülésezett Szentesen. Polgári és büntetőperekben volt illetékes a törvényszék. Barta László-Labádi Lajos-Takács Edit 1986. 94. 22 A Szentesi Refor(mátus) Ekklésia Históriáját még a 18. században kezdték el írni. A munka két fő részre oszlik. 1748-ban Béládi István kezdte lejegyezni a református egyház történetét. Tevékenységét Gál István folytatta, aki a város eseményeit 1764-ig követte. A kéziratot Szentmiklósi Sebők Sámuel gondozta tovább, majd Kiss Bálint fejezte be. Filep Antal 1973. 173. 23 Az átkelő már a középkorban jelentős forgalmat bonyolított le, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy fontos útvonalakat kötött össze. A révet I. Géza a garamszentbenedeki apátságnak adományozta. A Rákóczi-féle szabadságharc idején a császári csapatok az átkelőhelynél vertek hidat a Tiszán. Szikszai Mihály 2000. 185. 24 A középkorban a Tisza jobb partján Szolnoktól Alpáron, Csongrádon és Szeren át vitt az út Szegedre. A Körösök mentén húzódó út Szarvastól a Kórógy mellett vitt Szentesig, majd a Böldi-révnél keresztezte a Tiszát és Csongrád alatt torkollott az előbb említett útba. Szentesről déli irányba, a Vásárhely felé vivő út 29