A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Szűcs Judit: „Csongrád népélete” című állandó kiállítás forgatókönyve

A felsorolt tárgyak közül a középső falon elhelyezve sorrendben balról jobbra haladva a fűrész, a faragóbárd, a kétkézvonó és a cigányfúró. A furdancs előtti rövid szöveg: A 20. századi (épület) ács szerszámai részben egyeznek a hajóács eszközeivel. Képek, rajzok, bal oldalt: 1. kép témája: faragott, fa kapu, színes felvétel aláírás nélkül. A 2. ábra a hajóács szerszámait mutatja, ebből egyik a „kapus" kép alatt, másik a fűrész és a faragóbárd között elhelyezkedve. (A két ábra a Magyar Néprajz III. Kézművesség kötet 451. és 452. oldaláról származik.) Képek közepén, a faragóbárd fölött: 2. kép témája: alulról fényképezett faragott fa házoromzat, állóhézagos deszka­oromzat. Csongrádon jellemző. 3. kép, valójában rajz aláírása: Haltartó bárka és ladik (a későbbi múzeumigaz­gató, Palásti Pál rajza). Jobb oldalt fénykép: 3. kép (színes) szövege: A molnárok az elkopott malomkövet házuk kapuja elé tették. Ilyet még napjainkban is lehet látni. Az 5. (fali) tárló alatt kis dobogón (hajópadló tapétán) a hajósélet néhány tárgya: hajósláda TLM. NGY. ltsz.: 88.9.1. hajóskesztyű TLM. NGY. ltsz.: 88.22.2. A hajósláda Kálmán András hagyatéka, a kesztyű Kiss József ajándéka. A CSONGRÁD NÉPÉLETE VÍZIÉLET feliratú nagy (íves) fotólap képei, szö­vegei és az itt elhelyezett tárgyak: Középen 4 színes tájökológiai térkép. A térképek aláírása: Csongrád környéke élőhely térképeinek változása az elmúlt 200 évben. A térképekhez tartozó szöveg jobb oldalt: CLC - CET (Conine Land Cover - Conine Élőhelytérkép) típusú tájtörténeti térképsorozat Csongrád környékéről. Az élőhely-térképezés a tájökológia eszköze, segítségével képet kap­hatunk egy táj természeti állapotáról és annak átalakulásáról. A fentiekben Deák József Áron Csongrád határáról készített élőhelytérképeit mutatjuk be. A négy különböző időpontban rögzített állapot összehasonlításával lát­hatjuk a folyamszabályozás következményeként a Tisza menti mocsarak, mocsárrétek csökkenését, a tölgy-szil-kőris ligetek megszűnését, a fűz-nyár ligeterdők helyének változását és a Csongrádtól nyugatra elhelyezkedő puszták mesterséges tájjá alakulását. (A négy színes térkép fekete-fehér változatban a Múzeumi Füzetek - Csongrád 5. számában szerepel.) Balról a hajóhúzó hámfa kerete alatti szöveg: 253

Next

/
Oldalképek
Tartalom