A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Szűcs Judit: „Csongrád népélete” című állandó kiállítás forgatókönyve

„Csongrád népélete" című állandó kiállítás leírása SZŰCS JUDIT (Csongrád, Tari László Múzeum) A helyi múzeumban az 1960-as években a gyűjtemény darabjaiból állandó várostörténeti kiállítást rendeztek. (Ennek képeiből helyeztünk el a jelenlegi állandó kiállítás múzeumtörténeti részében.) A csongrádi múzeumban az 1974-1994 között látható, Kubikosok című állandó kiállítás, az 1980-as évek elején a csongrádi halászház, majd a Csongrád-Belsőváros Gyökér utca 1. számú múzeumház 1985-ben történt megnyitása, folyamatos működése mellett időszerűvé vált új állandó várostörténeti, benne a népi kultúrát bemutató kiállítás megrendezése. Ennek tervébe illesztettük a régészetben az 1960-as években született ötletet, mely szerint egy-egy városi múzeumban egy-egy régészeti kort mutatnak be. így Csongrádnak a megye bronzkori kultúrája jutott. Az 1994-től tartó munka - az épület belső terének felújítása, tárlórendszer terveztetése, házilagos kiviteleztetése, mindezekkel párhuzamosan sikeres pályázatokkal a kiállítás tárlói anyagának, világításának, a bábuk, azok öltözetének, a kiállítás képei, térképei készíttetése, restauráltatás, a gyűjtemények kiegészítése - eredményeként kezdtük megnyitni a kiállítási egységeket. 2000-ben V. Szabó Gábor régész szakmai irányításával a régészeti, 2001-ben Erdélyi Péter helytörténész vezetésével a történeti, 2002-ben Szűcs Judit néprajzkutató-igazgató irányításával a néprajzi egység készült el és nyílt meg. A mezőváros néprajzának bemutatására - az említett két múzeumház mellett 53 m

2-es, másfél teremnyi rész jutott. A 170 m

2-es teljes területen az egyes témák, korok, egységek arányosan kaptak helyet és teret. Az első teremben a múzeumtörténetet, ennek részeként névadónk életét, tevékenységét, Ellérmonostor ásatását, a második teremben a bronzkor kultúráját mutatjuk be, a harmadik terem és a negyedik egy része a várostörténeté, a negyedik terem másik felében és az ötödik teremben a népi kultúra vázlatát adjuk. A negyedik teremben a 20. század eleje közélete, az első világháború és 1919 helyi eseményeinek dokumentumai jelentenek átmenetet a népéleti részbe. Víziélet A 3. teremből a 4. terembe érkezve szemben az 1. (fekvő) tárló elején (oldalán) Tipity János két kapurajza szerepel. A jobboldali a református parókia kapuja, jelenleg is megvan. A bal oldali egy polgárház kapuja. A két rajz között elhelyezett szöveg: Tipity János nyugdíjas gépésztechnikus 1981-ben lerajzolta azoknak a csongrádi épületeknek a kovácsoltvas elemeit, amelyeket lebontásra ítéltek. Mindkét rajza lemezlábazatú rácskaput ábrázol Az egyik a református lelkészi hivatal, a másik egy 1924-ben épült polgári lakóház bejá247