A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Szakál Aurél: Szentesi sertekarók. Kovácsoltvas házoromdíszek Szentesen

40. kép 4L kép 42. kép 43. kép 44. kép Tájékozódásom alapján kirajzolódott, hogy sertekarókat elsősorban a Felsőpárt városrészben lakó református családok készítettek, míg a nagyobbrészt római katolikusok lakta Kiséren kevés lakóházon lehetett sertekarókat megfigyelni. Csupán két kovácsmesterről sikerült megtudni, hogy készített sertekarót. A Nyíri közben működő Ibolya Károly (meghalt 1940 körül),

14

és a Rákóczi u. 115. alatt lakó Száméi Sándor ( 1904-1999)

15

ezt a tevékenységet a 20. század közepén végezte. A sertekarók szentesi elterjedése bizonyára összefüggött az alföldi parasztság építkezési szokásának, lehetőségének 19. századi fejlődésével és a magyar parasztság helyzeténekjavulásával a jobbágyfelszabadítás hatásaként. Más települések példája alapján elképzelhető, hogy a 18. század végén megjelenhetett Szentesen sertekaró valamelyik módos gazda házán, de bizonyosnak csak az 1834-es évszámú példányt vehetjük. Ezek és a 20. századi néprajzi változások ismeretében kijelenthető, hogy Szentesen a sertekaró állításának szokása a 19. század elejétől a 20. század közepéig tartott. 1 "Debreczeni Kis Sándor közlése 15

Gilicze András szíves közlése 225