A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)
Szakál Aurél: Szentesi sertekarók. Kovácsoltvas házoromdíszek Szentesen
A kovácsoltvas sertevasak és sertekarók hosszú ideig való megmaradását szolgálta tartós anyaguk, ill. védett, magasban lévő használati helyük. Az utóbbi ok miatt az 1990-es évek elején minden igyekezet ellenére csak két sertevassal sikerült gyarapítani a szentesi múzeum tárgygyűjteményét. (1-2. rajz)" A szentesi sërtevasak a széldeszkákat tartó vaspántok (1-12. kép, 1-2. rajz). Egyszerűen megmunkált kovácsoltvas tárgyak. A kovácsmesterek azonban itt is leleményesen megtalálták a díszítés lehetőségét. Meg lehet különböztetni hegyes végű (1. kép), előrehajló végű (2-3. kép), befeléhajló, visszafelé pödrődő végű (4-6. kép) megoldásokat. A csúcsnál lévő sertevas sokszor mívesebb a többinél (3., 5. kép). Gyakori a felül kétfelé hajló forma (7-12. kép). Némelyiket kígyófejesnek is nevezhetjük, ezeknél a szemet lyuk jelzi (9-11. kép). A sertevasak általában nem nyúlnak a nádtető síkja fölé, a megmért négy gyűjteményi példány magassága 23,5 cm és 28,5 cm közötti. 1. kép Zrínyi u. 20. KJMF7597 2. kép Nagyörvény u. 82 KJMF 7477 3. kép Rákóczi u. 110. KJMF 7465 4. kép Nagyörvény u. 82 KJMF 7487 5. kép Borza u. 24/B. KJMF 7587 6. kép Mikecz u. 16 KJMF 7483 7. kép Felsőpárti Református Egyház (27 cm) KJMF 7454 8. kép Felsőpárti Református Egyház (26 cm) KJMF 745 5 9. kép Csillag u.3. KJMF 7594 10. kép Jókai u. 118. KJMF 7473 11. kép Jókai u. 83. KJMF 7507 12.képSáfránM.u.34. KJMF 7486 A szentesi sertekarók a széldeszkákat a csúcsnál összetartó kovácsoltvas munkák (1353. kép, 3. rajz). A házorom díszítésére és a sertedeszkák rögzítésére szolgáltak. Általában a tetősíknál följebb magasodtak. Néhányszor a nádazat, ill. a széldeszka magasítása miatt már nem ilyennek látszanak, nem magasabbak a széldeszkánál. A 12 megmért példány magassága 50 cm és 82 cm közötti, de csak kettő magasabb 63 cm-nél. Szembetűnően elkülöníthetők a kereszt alakú sertekarók (45-50., 53. kép). A többinél el kell fogadnunk Debreczeni Kis Sándor nádaló megfogalmazását, hogy a házak lakóinak vallását tükrözi a sertekarók formája: „A református korona, a katolikus kereszt" alakút használt. A szentesi reformátusok virág, de leginkább tulipán és liliom formájúnak tartották a sertekarókat. 12 A virág formájúnak tartható sertekarók csoportja (13-40., 51. kép, 3-4. rajz) mellett nagyon jól elkülöníthető kisebb csoportok is léteznek. Ilyenek az S alakú (41-42. kép) és a szélmutató, forgó zászlós (43-44. kép) sertekarók. Nagyon érdekesek azok a példányok, amelyeknél a két kígyófej fölé a virág forma, ill. kereszt magasodik (19., 45. kép). Két sertekaró lándzsahegy formában végződik (27-28. kép). A sertekarók általában - a virág, bimbó fejeket nem számítva - térben lapos kovácsoltvas díszek, de néha előre kiálló, ráerősített rész is megfigyelhető (27., 31 -33., 35-36. kép). Visszatérve a kereszt formájú sertekarók használatára, nagyon tanulságos a Zsíros Katalin tulajdonában lévő két sertekaró (51-53. kép, 4-5. rajz) története. A Kisér városrészből való (Sátrán M. u. 50.) virág formában végződő sertekaró hátlapján 1834-es "KosztaJózsefMúzeum91.15.1.,91.16.1. 12 Gilicze László véleménye Zsíros Katalin szíves közlése alapján. 220
