A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Szakál Aurél: Szentesi sertekarók. Kovácsoltvas házoromdíszek Szentesen

Szentesi sertekarók Kovácsoltvas házoromdíszek Szentesen SZAKÁL AURÉL (Kiskunhalas, Thorma János Múzeum) A Magyar értelmező kéziszótár szerint a sörte és a tájnyelvi serte szó jelentése vaddisznó, ill. disznó kemény, merev szőre és a sörtehajú az rövid, merev szálú hajzattal rendelkező. Ez alapján a szentesi nádfedeles házak nyeregtetejénél alkalmazott kovácsoltvas sertekaró másképpen rövid, kemény, merev karónak értelmezhető.

1 A nádtetős házakon az oromnál a nádréteg vastagságával megegyező szélességű deszka akadályozta meg a nád leesését és védte a nádréteget a széltől, az időjárás viszontagságaitól. Ezeket a deszkákat Szentesen a 20. század közepén széldeszka néven emlegették.

2 Régebben azonban Szentesen a serte és asertedeszka szavak egyaránt ismertek voltak.

3 A szomszédos Csongrádon a széldeszka elnevezése sörtedeszka, vihardeszka, szélvédődeszka

4 a közeli Szegeden sörtedeszka volt. Az Alföld más részein is használták ezt a megjelölést sörtedeszka (Nagykőrös), s'értedeszka (Jászladány), sertedeszka (Köröstarcsa, Mezőberény) formában.

6 E széldeszkákat a nádazatot tartó - a tetőgerinccel párhuzamosan elhelyezett - lécek végébe erősített, derékszögben meghajlítot kovácsoltvas pántok tartották. Ezeket sërtevasnak hívták, amint ezt az 1927. május 13-án született Debreczeni Kis Sándor nádaló (Szentes, Kéreg u. 53.) 1991 -ben elmesélte. sertekaró sertevas sertedeszka 1. ábra. Sertekaró, sertevas, sertedeszka a házoromzaton 1 Magyar értelmező kéziszótár. Bp., 1982. 2 Debreczeni Kis Sándor nádaló közlése alapján ' Zsíros Katalin szíves közlése 4 PalástiPáll978.10. 5 Bálint Sándor 1957. ' B.LőrinczyÉva2002.878. 217