A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Markos Gyöngyi: A karácsonyi ünnepkör szokásai Makón

készültek szerepeikre s oseredeti, dogmaként őrzött formákat tartottak be, de még nyelvükben is megőrizték a régies stílust. " Ebben a cikkben még két fontos dologról olvashatunk: nem csak a betlehemes játék változott meg, hanem a fogadó családok felfogása is. Nem engedik be őket sok helyre ,féltik a szobákat, hogy bemocskoljuk" panaszolták a betlehemesek. A másik tényező: fontos kereseti forrást jelentett egy-egy szegény családnak a betlehemezés, s egy-egy területen való működésért össze-öszszeverekedtek a különböző csoportok. Makón viszonylag sokáig jártak a betlehemesek. Olyan adat is van, hogy 1968ban a Nagycsillag utcában a hagyományos módon kopogtattak be az ablakon az ünnepköszöntők.

20 A szokás kihalását az 1970-80-as évekre tehetjük. A rendszerváltás óta más jelleggel és céllal, inkább színpadi bemutatásra illetve iskolai ünnepségekre felújították a betlehemes játékokat. Ebben nagy szerepük van az egyházi iskoláknak. Makón városi kezdeményezésre (természetes anyagok felhasználásával) betlehemkészítő versenyt is hirdettek. Rendkívül változatos, sokszínű betlehemek készültek. Az alkotók között voltak felnőttek is, de többségben gyermekek, gyermekcsoportok. „Régen volt még egyfajta betlehem-járás, ami tulajdonképpen nem is betlehemmel történt. Egy nagyobb szitát vagy rostát kerítettek, beleerősítettek egy sárga papírcsillagot, és azt a belehelyezett gyertyával kivilágították. Ez a játék valójában nem is volt játék, és csak 2-3 személy kellett hozzá. Ok is köszöntötték a Jézuska születését énekkel és egyéb verseléssel, kiket azután szintén megajándékoztak néhány fillérrel, almával, dióval, süteménnyel. Ezt a betlehemezést 'Csillagjárásnak' nevezzük. Jellemzése: a három királyt vezető, pásztoroknak megjelenő és a betlehemi pajtánál megálló csillag. A csillagászok kutatták ezt a jelenséget és számításaik szerint, abban az időben valóban volt Betlehem felett egy fényes csillag, amelyik a három királyt és a pásztorokat vezette Jézus jászolához" - olvashatjuk Szabó Jenő tanulmányában. E szokásra eddig más adatot nem találtam. Karácsony böjtje, Szenteste (december 24.) Karácsony böjtje már az ünnephez tartozik. Elnevezését onnan kapta, hogy a katolikusoknál szigorú böjt volt előírva ezen a napon. A böjtölés sokáig tartotta magát, különösen az idősek körében. Ezen a napon zsíros és húsos ételt nem fogyasztottak. Ezek helyett tejben főtt fehér babot készítettek ebédre, utána mákos tészta vagy mákosguba (mákosgubó) volt. Amikor az egyház engedett a szigorú böjtből és megengedte, hogy a hívők egyszer napjában jóllakjanak, az ünnepélyes vacsora helyett sok helyen a karácsonyi böjti ebéd honosodott meg. Ez a magyarázata, hogy Makón is többen ebédről, mások vacsoráról beszélnek, ha az ünnepi étrendről érdeklődünk. A szenteste központi eseménye régen a szertartásosan előkészített karácsonyi asztal körül zajlott. A karácsonyi asztalra vagy alá helyezett tárgyak, eszközök küOlasz Jánosné szíves közlése. Számára azért nevezetes ez a dátum, mert ez alkalommal ismerkedett meg férjével. 21 Szabó J, 1993. 195