A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Nagy Netta: Virág- és kertkultúra három Szeged környéki településen

Virágok a falusi ház telkén A falusi virágoskert helye az építési szabályok által előírt telekelrendezésből adódott. így, mint már korábban említettük, előkertes beépítés esetén a ház és a kerítés közötti területre került. Szegedről 18. század végi, Szentesről 19. század eleji adatunk van a ház előtti virágoskertekről, melyeket „rostélyos kerítéssel határoltak el az utcától."

21 Az előkertes beépítés előnye, hogy a kert elszigeteli a lakóházat az utcától, a benne levő növényzet sokat felfog az utca porából. Nem elhanyagolható esztétikai jelentősége, utcakép formáló szerepe sem. 2 „ Virágot oda érdemös ültetni, ahol látja az embör jártában-keltében és gyönyörködhet benne. "

2 Utcafrontos beépítés esetén a fal mellett húzódó járda és a kocsibejáró közé ültettek virágokat, általában a járdával párhuzamosan, hosszanti irányban. A legtöbb virágoskertben volt: nárcisz, jácint, gyöngyvirág, orgona, nyáron vasrózsa, őszirózsa, dália. Az 1970-es évektől egyre több helyen ültettek tulipánt, liliomot, rózsát. Ritkaságnak számított a császárkorona (Fritillaria Imperialis). Sokszor a tanya kertjének virágaiból vittek az újonnan épült falusi ház kertjébe. Újabb jelenség, hogy a már ismert virágok nemesített változatait postai úton terjesztett katalógusokból, virágboltokból illetve a közeli városok (Szeged, Kiskunmajsa, Kistelek) piacain virágkertészektől vásárolják meg. A gyűjtőszenvedélynek köszönhető, hogy egyes kertekben 50-100 fajta virágot számoltunk össze. A régi falusi virágoskertekben a virágok elrendezése kevés szabályosságot mutat, a tervezés nyomait láthatjuk viszont abban, hogy az azonos időpontban nyíló, eltérő színű vagy fajtájú virágokat váltakozva ültették egy sorba. Miután a tavaszi hagymás virágok elnyíltak, magról vetett őszirózsát, vasrózsát, bársonyvirágot palántáltak a kertbe. A magasabb szárú, nagyobb helyet igénylő virágokat a kerítés mellé vagy a kert sarkába ültették. Napjainkban a járda mellé szívesen tesznek szegélynövényként százszor szépet, pázsitszegfűt, porcsint, törpe bársonyvirágot. A dália, mályva, kardvirág magas termete miatt a hátsó veteményeskertbe kerül. A virágokat nem mindig övezi külön kerítés, több esetben megfigyelhető ugyanis a telek hármas tagolása: a lakóház körül elkerített „udvar" vagy „kert", ahol díszfák, gyümölcsfák, szőlő, bokrok, virágok találhatók; a gazdasági épületek, ólak körül elkerített udvar és az ún. „hátsókeit", „túlsókert" (gyakorlatilag veteményeskert), ahol a zöldségfélék mellett gyümölcsfák is találhatók. Itt említjük meg a házak előtti utcai virágoskerteket, melyek az utca hosszában szalagszerűen díszítik a járda és a kövesút közötti területet. Már utaltunk rá, hogy az 1960-as években gömbakácokat, rózsákat, gyümölcsfákat telepítettek ide, ezen kívül a tulajdonos bármilyen virágot ültethetett. Az utcára néző előkertek és az utcai virágoskertek az ott élők értékrendjéről, gondolkodásáról, életviteléről, vagyoni helyzetéről, neméről és életkoráról árulkodnak a külső szemlélőnek. Olykor megtévesztőén, mint ahogy ezt egyik adatközlőnk megjegyezte: „Édösanyámnak nyócvan éves korába olyan virágoskertje vót, hogy akár21 Juhász 1990.47. 22

Bárthl996. 187. 23 Szögi Lajosné közlése 138