A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Nagy Netta: Virág- és kertkultúra három Szeged környéki településen

A település belső rendjének formálásában, a falukép kialakításában jelentős szerep jutott a különleges feladatkörrel rendelkező épületeknek és különleges szerepű közösségi földterületeknek.

14 Ezek között kell megemlítenünk a templomot, a községházát, a kulturális intézményeket (iskola, könyvtár, kultúrház), az iparosműhelyeket, a malmot, a kereskedéseket, a kocsmákat, csárdákat. Az épületeken kívül a falu arculatát meghatározták a körülöttük kialakított terek, kertek, udvarok. Elsősorban a templom körüli tér, illetve templomkert, az iskolaudvar és a községháza előtti utcarész, illetve tér növényvilágára gondolunk. Kezdjük a rövid áttekintést a templomkertekkel. A templomkert és a közterületek virágai Kerítéssel körülvett templomkert ma már csak Csólyospáloson található, a balastyai és a pusztamérgesi templom körüli füves, fás területre inkább a park vagy a tér megnevezés illik. A balastyai templom körül platánfák és fenyőfák találhatók. A helybeliek viszszaemlékezése szerint régen a jukkaliliom (Yucca filamentosa), népi nevén jutka kivételével nem volt virág a templomkertben. Ma tulipán és liliom díszlik körülötte. A csólyospálosi templomkertben platánok, fenyők és tuják mellett több fajta virág is található a templom bejáratához vezető járda két oldalán. Az időjárástól függően január, február körül elsőként bontja szirmait a hóvirág. Ezt követi március, április folyamán a jácint, nárcisz, tulipán. Nyáron a rózsa, a liliom és a bársonyvirág nyílik. A régebbi virágok közül meg kell említeni a gyöngyvesszőt és a jukkaliliomot. A templomkert ápolását mindenkor a templom gondnoka és a kántor végezte. A különböző virágokat saját kertjükből telepítették a templomkertbe. Ennek köszönhető, hogy a falusi kiskertek növényvilága, főként a virágfajták tekintetében azonosságot mutat. Nem figyelhető meg ugyanez a pusztamérgesi templomkert, helyesebben templomtér esetében. Egykor kerítés övezte a rózsával, jukkaliliommal beültetett teret. Az 1960-70-es években a templomkert gondozását elhanyagolták. Az 1990-es években a „virágosítás" keretében a területet parkosították. Ma a zöldellő gyepet mértani formájú virágágyások tarkítják. Tavasszal árvácska, majd jácint és tulipán; nyáron vaníliavirág, liszteszsálya és muskátli díszlik benne, hasonlóan a közterület más részeihez. A pusztamérgesi templomtér legújabb képét a tervezett kertépítő tevékenység eredményeként nyerte el. Gondozását az önkormányzat által alkalmazott kertészek végzik. Felmerül a kérdés, vajon a templom körül találhatók-e szakrális virágok,

15 és ha igen, telepítésük mennyire tudatos? Két virágot szeretnénk itt megemlíteni: a rózsát és a liliomot. A rózsa Magyarországon a középkor óta jól ismert, a kolostorkertek és a várkertek nagy becsben tartott virága volt, egyházi szimbólum, majd legendák tárgya.

16 A fehérliliom (Lilium candidum), népi nevén szentantal-liliom a középkortól a 14

Bárth 1996. 180. 15 Szakrális virágon itt olyan virágot értünk, mely az idő folyamán valláshoz, egyházhoz kapcsolódó szimbolikus tartalommal töltődött fel. 16

Rapaicsl932.45.p.,60. 136