A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)
Fodor Ferenc: Az öttömösi spárgatermesztés
levél nélkül női ki a gyökérbül Májusban, s az után is, egy uynyi temérdekséggel, nagyobbal is: kerekded, női ki apró leveles kóró, söprű formára, a kinn apró kláris szinű gombocskák nőinek, s azokban fekete magok. Két féle az Spárga. Eggijk kerti: másik vad, és mezei. Ez magtúl női, kiváltképpen az réteken, és néhult az zab között, avagy szántó földön, akit bevetettek; hegyekenn is néhult." 6 Magyarországon a 20. század elejéig a spárga inkább csak a főúri kertek növénye volt. Termesztése a második világháború után lendült fel. 1958-ban a tatárszentgyörgyi példa alapján - ahol 90 kh volt - Örkényben 40 kh, Gyónón 30 kh, Táborfalván 20 kh, Lajosmizsén 15 kh-at telepítettek, a kelebiai példa kapcsán - ahol 84 kh volt - Tompán 20 kh, Kisszálláson 10 kh, Ásotthalmon 15 kh, Mélykúton 36 kh, Mórahalmon 20 kh, Ottömösön 20 kh spárgát telepítettek. Jelentős telepítések történtek még Vasad-Pilis vidékén és a nyírségi homokterületek déli részén, Bagamér és Hajdúhadház környékén is. A spárgát kizárólag piaci értékesítés céljából termelik. Az elmúlt évtizedekben ezen a területen hasonló céllal több zöldségnövény termelése terjedt el. Az 1960-as években a paradicsomtermesztés, majd a különféle étkezési paprikák termelése vált egyre népszerűbbé. Igen nagy jelentőséggel bír a sárgarépa és a korai burgonyatermesztés, valamint a hajtatásos, fóliás kertészetek elterjedése is. A néprajztudomány az utóbbi időben kezdi felfedezni ennek jelentőségét. 8 Tanulmányunkban a kelebiai tájkörzethez tartozó Öttömös község spárgatermelésének történetét kívánjuk bemutatni. Öttömös a Duna-Tisza közi homokhátság délkeleti részén terül el. Talaja gyenge minőségű homok, melyen a 19. század végéig a szegedi, alsóvárosi gazdák jószágai legeltek. A művelésre legalkalmasabb területeket már az 1850-es években fölszántották, sőt szőlőt is telepítettek. 9 Az első birtokos Magyar Imre volt, aki majort épített, majd szőlőt és erdőt telepített a homok megkötése érdekében. 10 Birtokát 1897-ben kezdte fölparcellázni. Az új birtokosok a letelepedéssel járó nehézségek leküzdése után takarmánynövényeket termeltek, jószágot tartottak. Az első világháború után azonban egyre nagyobb területen termeltek káposztát, paradicsomot, dinnyét. Ezenkívül fűszerpaprikát is mintegy 25-30 család termelt. 11 A gyenge talaj adottsággal rendelkező kisbirtokokon a legjobb megélhetést a zöldségtermelés biztosította. A hagyományosnak mondható zöldségfajták mellett az 1940-es évek elején az öttömösiek megismerkedtek egy új zöldségnövénynek, a spárgának a termesztésével. A spárga a visszaemlékezések szerint a szomszédos kelebiai - Sáska-laposi - uradalomból került Mórahalomra, illetve Öttömösre. Kelebián nagy hagyománnyal bírt a kertészkedés. 12 6 LippaiJ. 1664.80. 7 Dávid S.-Koródi L. 1969. 5. 8 A kunszállási fóliás primőrtermesztésről Bihari M. 2002.,a padéi mentatermesztésről Simon A. 2002., a balástyai korai burgonyatermesztésről Fodor F. 2003. 9 PalugyaiI. 1855.474. 10 Juhász A. 1989. 142. 11 Olasz L. 1998. 112. 12 Iványi I. 1892. 214. Kelebián 1788. december 14-én kelt jelentés szerint már 82 holdon termeltek dohányt. 114
