A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Orbán Imre: Népéletre vonatkozó adatok a makói nazarénus gyülekezet 1870-es, 1880-as évekbeli följegyzéseiben

Pest, Kunság, Jászság és Heves megyén át Borsod határáig terjedt. " Szeberényi Lajos Zsigmond evangélikus lelkész szerint „H.-M.-Vásárhelyről a szomszédos Békésbe és Csanád megyébe terjedt el a nazerenismus, onnan pedig Bihar-, Aradmegyébe. (...) Torontálra és általában a déli megyékre nézve a nazarenismus kiindulópontja Temesvár, a hova azt a külföldről bejött órások csempészték be. " A Békés-bánáti Református Egyházmegye pedig 1864-ben azt jelezte, hogy déli területein jelentősebb nazarénus mozgolódás van. A makói megjelenés évét pontosan meg tudjuk határozni. A református egyház Makón végzett egyházlátogatásának jegyzőkönyve 1864-ben arról tudósít bennünket, „a nazarénusok tévtana hozzánk [ti. Makóra] is átszármazott s néhány követőre talált."

6 A helyi Maros

7 című lap is ezt az évszámot erősíti meg: „Makón a nazarénizmus 1864-tája óta kezdett terjedni, de csak ugy, hogy most egy családból a férj, majd a nő, majd egy más család tag vette fel az uj hitet, s lassacskán az az egy vonta maga után a többit, vagy ő maga is visszatért előbbi felekezetéhez. "

8 A makói megtelepedés mögött a hódmezővásárhelyi gyülekezet térítő tevékenysége áll. Ott 1858-ban jelent meg az első nazarénus. A gyülekezet megerősödése 1863-ra tehető.

9 Ezután hozták ott dolgozó ácslegények 1864-ben a nazarénus tanokat Makóra.

10 Ekkor még kevesen voltak. A gyülekezet tagjai főként a reformátusok közül kerültek ki. A református egyházzal hamar komoly konfliktusba kerültek, mivel az új hit követői nem vették igénybe szolgálatait a temetések és a keresztelések alkalmával. A református gyülekezet a hatalom segítségét kérte. A volt egyházuk szertartása szerinti temetés megtagadását illetően az állami szervek visszafogottan reagáltak, legföljebb a szóbeli megfeddésig mentek. Azonban más volt a helyzet a keresztelésekkel kapcsolatban. A nazarénusok ugyanis a keresztelések elutasításával veszélyeztették az állampolgárok teljes körű nyilvántartását. Ekkor ugyanis a népesség számontartásának hivatalosan elismert, kizárólagos dokumentumait az egyházi anyakönyvek jelentették. Többek között a sorozásokat is ezek alapján végezték, s a meg nem keresztelt, az anyakönyvekbe be nem írt gyermekek kikerülhettek volna az állami fölügyelet alól. Kezdetben ezért Makón is voltak „erőhatalommal" végrehajtott keresztelések. Az új hit követői érthetően üldözésként élték át az eseményeket. A konfliktusos helyzetre a nazarénus gyülekezet válasza egyébként egyszerű volt. A föltételekhez valamelyest alkalmazkodva folytatta a maga életét tovább. 4 Szőllősi Antal: A Nazarénusokról. Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelmező 1871. (471-492.) 474-475. 5 Szeberényi Lajos Zsigmond: Nazarenismus. Nagybecskerek, 1888.56. 6 A makói helvét hitv. egyházról hivatalos jelentés és kimutatás az 1865 év július ... napján tartott törvényszerű vizsgálat - canonica visitatio alkalmával. Egyházi gyűlések jegyzőkönyve 1864. április 25.1869. április 4. 84/1865. Makó-újvárosi református gyülekezet irattára. 7 A Maros Makó 1870-ben indult, első nyomtatásban megjelenő újságja. Folyamatosan 1910-ig adták ki. 8 Maros 1874. november 22. 9 Szőllősi A. i. m. 475. 10 Szőllősi A. i. m. 476. Szőllősi a nazarénusok makói megjelenését 1865-re teszi. Ez érdekes, hisz ő, mint makói református lelkész hivatalból ismerte az egyházban végzett kánoni látogatási jegyzőkönyveket, melyek szerint az új hit 1864-ben jelent meg. írásában az 1865-ös évszám nyomdahiba vagy talán a szélesebb körben megindult terjedésre utal. 100