A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Fodor Ferenc: A Duna–Tisza közi homokhátság délkeleti részének paraszti gazdálkodása a második világháborúig

KiskunKiskunKiskunhalas Kiskunmajsa Kistel dorozsma félegyhza baromfi- és 134 1 tojáskereskedők borkereskedők 15 8 12 2 2 Cséplőgéptulaj17 52 52 12 15 donosok dohánytőzsdék 7 15 14 2 gabonakereskedő 7 23 4 8 Gyümölcskeres22 2 kedők kádár 4 10 10 1 4 kertész 1 kovács 37 52 39 40 13 libakereskedők 6 malmok 14 23 46 17 7 marhakereskedő 5 2 1 1 7 paprikakereskedő 5 1 sertéskereskedő 2 5 2 4 zöldségkereskedő 9 A baromfi-, tojás- és libakereskedők száma hűen igazolja a kiskunfélegyházi baromfitenyésztés hagyományait. A gabonatermesztés fontosságáról a malmok és a cséplőgépek száma tanúskodik. Az adatok alapján a két legfontosabb eladási céllal termelt növény a dohány és a szőlő volt. Legnagyobb értékesítési központjaik Kiskunfélegyháza és Kiskundorozsma voltak. A lakosság létszámához viszonyítva jelentős volt Kistelek marhakereskedelme is. Érdekes, hogy zöldségkereskedelemmel csak Kiskunfélegyházán foglalkoztak. A második világháború egy, a körülményekhez viszonyítva fejlett és egyre erősödő mezőgazdaságot talált a sivár homokon. A nehezen megszerzett vagyonok napok alatt váltak semmivé a hadak sáskajárása után. IRODALOM BALÁZS Sándor 1976 Paradicsomtermesztés. Budapest BÁLINT Sándor 1957 A szegedi paprika. Néprajzi és Nyelvjárási Tanulmányok. Szeged. 7-26. 1962 A szegedi paprika. Budapest 1963 A szegedi tanyavilág benépesedése helyneveink tükrében. Néprajzi Dolgozatok 9. Szeged 1964 A szegedi táj dohánykultúrája. Néprajzi és Nyelvjárási Tanulmányok. Szeged. 7-22. 1974 Szegediek Bács-Kiskun homokján. Cumania II. Kecskemét. 1976 A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete I. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1974/75-2. Szeged BALOGH István 1980 Egy tőkés tanyás gazdaság a XIX. század második felében. In: A magyar tanyarendszer múltja. Szerk. Pölöskei Ferenc-Szabad György. Budapest. 272-312 94