A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Fodor Ferenc: A Duna–Tisza közi homokhátság délkeleti részének paraszti gazdálkodása a második világháborúig

5-10 holdas 1087 24 15-30 holdas 368 7 30-50 holdas 70 2,2 50-100 holdas 29 0,6 100 hold felett 9 0,2 A gazdaságok nagysága túlnyomórészt 5-15 hold között volt. A talaj adottságoktól függően ekkora birtokon meg lehetett élni, ha nem volt túl nagy a család. Az 1930as években kialakult gazdálkodási struktúrában a megélhetés mindenki számára biztosított volt. A nagyobb birtokkal rendelkezők kiadták földjeiket részéből vagy haszonbérbe, a kisebb gazdaságok pedig az önellátás mellett törekedtek minél több piacra való árut termelni. A halasi és a szegedi piacra a környező tanyavilágból ki gyalog, ki biciklivel, lovas kocsikkal, illetve az alsótanyai nép kisvasúton járt. Az árut garabolyokban hordták karon vagy vállra akasztva, biciklire kötözve. Akinek lova és lőcsös kocsija volt, az legtöbbször a szomszéd áruját is elvitte. Ezt a segítséget ledolgozták, visszasegítették. E kisgazdaságok nagy része nehezen tudott fejlődni. Nem csoda, hogy még az 1960-as években is lehetett találkozni ökör- és bivalyfogatokkal. Sok helyen tehenekkel szántottak. A lakosság túlnyomó része a mezőgazdaságból élt. Az 1941. évi népszámlálás adatai ekkor még csak néhány, az általunk vizsgált településre vonatkoznak.

83 % 83 68 60 80 88 87 87 91 Ilyen adottságok mellett minden ügyeskedésre szükség volt ahhoz, hogy megéljenek. A talaj adottságok és a már korábban megszerzett termelési ismeretek birtokában próbálták megtalálni a mind jobb megélhetést biztosító gazdálkodási formát. Félegyháza környékén a nagy baromfitenyésztő hagyománnyal rendelkező gazdaságok egyre nagyobb mértékben tértek át a libatenyésztésre, majd a tömésre. A Dong-ér melletti hatalmas legelőkön — Petőfiszállás környékén — a szarvasmarha tenyésztés lendült fel. Tázlár, Bodoglár, Zsana buckás legelőin a juhtartás és a marhatartás volt a legfejlettebb. Az egyes tájegységek különböző gazdasági fejlődését jól mutatják az 1926-ban készült kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtár adatai is.

84 Település népesség száma mezőgazdaságból él Jászszentlászló 3174 2623 Kiskundorozsma 19671 13357 Kiskunfélegyháza 38930 23556 Kiskunmajsa 18282 14695 Öttömös 911 803 Pusztamérges 2150 1875 Szánk 4660 4046 Tázlár 4156 3776 83 KSH Az 1941. évi népszámlálás. Budapest 1976. 186. KSH Az 1941 évi népszámlálás. Foglalkozási adatok községek szerint. Budapest 1975. 204. 84 Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára, 570..,571.,672.,678.,684. Budapest 1926. 93