A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Nagy Vera: Az 1904-es ipari és mezőgazdasági kiállítás Hódmezővásárhelyen

csupán látogatóként. A szervezésben több mint 500 fő vett részt. A kiállítás vezetőségét alkották a főispán védnök, a tiszteletbeli elnökök, a tisztikar, az igazgatóság, az intézőbizottság, a szakbizottságok. (A főbb szervezők neveit a kiállítás szervezésének leírásában megemlítettük.) Ezen belül a tisztikart alkották: a kiállítási elnök, négy alelnök, a kiállítási titkár, két jegyző, pénztáros, ellenőr. Az igazgatóság tagjai: a tisztikar, a város polgármestere, a főkapitány, a Szegedi Kereskedelmi- és Iparkamara titkárai, a szegedi kir. kerületi iparfelügyelő, a helyi ipartestület elnöke, a Gazdasági Egyesület elnöke, az iparegylet elnöke és ezen kívül nyolc választott tag. A különböző bizottságok tagjai — intézőbizottság, sajtóbizottság, előzetes bírálóbizottság, megrendeléseket gyűjtő bizottság, számvizsgáló bizottság, lóverseny bizottság, sorsjátékrendező bizottság, művészeti és néprajzi bizottság, sorsjegyárusító bizottság, fogadó- és ünnepélyrendező bizottság — összesen 491 főt tettek ki. 59 zsűritag bírálta el a beérkezett tárgyakat, közöttük több vidéki mester is szerepelt. A kiállítás fő szervezői tehát a város kimagasló tisztségviselőiből kerültek ki: polgármester, rendőrfőkapitány, városi főszámvevő, városi tanácsnok. (Ebben a minőségben említik a kiállítás iratai a későbbi főispánt Szathmáry Tihamért, „Magyarország örökös kardvívó bajnoká"-t, számos anekdota főszereplőjét.) A városi tisztségviselők mellett fontos szerep jutott a szervezésben az iparegylet, az ipartestület, a Gazdasági Egyesület tisztségviselőinek, elsősorban iparosoknak. így vett részt a munkákban Tóth József szabómester, ipartestületi elnök, Tokody Ferenc lakatos, az Ipari Hitelszövetkezet egyik igazgatója, Koncz Pál építőmester és ifj. Szilágyi Gyula az iparegylet képviseletében, Draskóczy Lajos pedig a Gazdasági Egyesület részéről. Bár kisebb számban, de részt vettek a szervezésben a város módosabb vállalkozói és nagygazdái is. A több száz holddal rendelkező földbirtokosok közül Lázár Lajos és Lázár Dezső szerepeltek, de ők is a Gazdasági Egyesület tisztségviselőiként. A vállalkozókat Bauer Gyula malomtulajdonos képviselte. A bankvilágból is többen bekapcsolódtak a munkálatokba, mint pl. Fáry Antal, a Nagytakarék igazgatója, vagy Moese Károly takarékpénztári főkönyvelő. Jellemző a korra, hogy a város tehetős vállalkozói és nagygazdái szoros kapcsolatban álltak a pénzintézetekkel, azokban mint igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok tevékenykedtek. Ilyenek voltak a Bauer testvérek, vagy a kiállítás szervezésében is szerepet vállaló földbirtokosok közül ifj. Maczelka János, Nagy Kardos János.

25 A kiállítás igazgatóságában nagyobb számban kaptak helyet földbirtokosok, iparosok, itt tevékenykedtek olyan vállalkozók, mint a rostagyártó Kalmár Zsigmond, a kötszövő Kokron József, a kereskedők közül Kokovai Mátyás nagykereskedő, Posztós Pál könyvkereskedő. Ez a bizottság fogta össze a legszélesebb társadalmi rétegeket a már említett jómódú nagygazdáktól az ügyvédeken és kereskedőkön át az iparosokig. Ez utóbbiak közül néhányan az iparosok szervezeteiben viseltek tisztséget, mások olyan tehetősebb iparosok, akik szakmájuk mellett mással is foglalkoztak, mint például Gajjas Károly borbélymester, aki egyben cséplőgép-tulajdonos és jószágkereskedő is volt. Gyáni G. 1993. 245. A kiállításon szereplő jelesebb személyek és családok ismertetéséhez jó támpontot nyújt Fejérváry József 1929-ben kiadott, Vásárhely története családok tükrében című munkája. 68