A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Kakucs Lajos: Adatok a bánsági néprajzkutatás történetéhez

Munka Tervezet A Temesvárott létesítendő Néprajzi Múzeum anyagának fejgyűjtésére I. Gyűjtési terület A Temesvárott felállítandó néprajzi múzeum területe, illetve az annak részére szóló gyűjtés kiterjedne Magyarországnak azon déli vidékére, melyet északon a Maros, nyugaton a Tisza, délen Duna és keleten Oláhország és Hunyad megye határol, és amelyet Torontál-, Temes- és Krassó-Szörény vármegyék területe alkot. Három vármegye 39 járással 793 község és 8 várossal, összes területe 4953781 kat. hold. Az 1900. évi népszámlálás szerint 1528595 lélek lakja e területet. A nyelv terület viszonya: Legerősebb az oláh, amely 427 községben, a terület keleti és északi részén szoros kapcsolatban van az Arad és Hunyad megyei és Oláhországi oláhsággal, összefüggő tömegben keleten és hosszú nyúlványokban és szigetekben nyugaton majd a Tiszáig ér. Másodsorban a német 147 községben. Ebből 67 alkotja a bánáti német medencét, 15 község a Temes melléki medence, és az egész területen sok sziget képződmény. Számban harmadik helyen van a szerb, a terület délnyugati és déli részén, összesen 105 községben. Délnyugaton nagy medencét 11 községgel, külön medence északnyugaton és sok kelet és északkelet felé terjedő nyelvszigetet alkot. A magyar községek száma 53, két nagyobb csoportban. Északnyugaton az Alföldről benyúló 22 községből álló terület, és a Béga melléki magyar medence 14 községgel. A többi nyelvszigetként van elszórva. Ezeken kívül lakja még a területet nagy számú bolgár, cseh-morva, cigány, horváth, krassován, olasz, ruthén, sokác és tót kisebb nagyobb nyelvszigetekben. IL A gyűjtés ideje A leírt terület teljes felgyűjtése, hozzávetőleges számítás szerint hat év alatt teljesen végrehajtható. Még pedig úgy, hogy a terület 6, körülbelül egyenlő részre osztatik, minden részre külön egy-egy évi kutatási és gyűjtési időt számítva. III. A gyűjtés feloszlása: A gyűjtés az 1908-ik évvel venné kezdetét, még pedig Krassó-Szörény vármegye déli részén fekvő, következő hét járásban: a bozovici járás 18, a járni járás 28, a moldovai járás 22, az oravicai járás 21, az orsovai járás 22, a resicai járás 26 és a teregovai járás 22, összesen 161 községgel és várossal. 1909-ben ugyan e megye északi részén 6 járása és 2 városa és pedig: a begai járás 27, a facseti járás 38, a karánsebesi járás 36, Karánsebes városa, a lugosi járás 25, Lúgos városa, a marosi járás 25 és a temesi járás 29, összesen 182 községgel és várossal. 1910-ben Temes vármegye déli részén hat járás, u.m. a csákovai járás 13, a dettai járás 18, a verseci járás 25, Versec városa, a fehértemplomi járás 19, Fehértemplom városa, a kubini járás 9 és a Krassó-Szörény megyei bogsáni 21, összesen 41