A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Medgyesi Konstantin: „Mi nem tudunk élni a hagyma nélkül”. Adatok a Makó környéki hagymásvilág rendszerváltozás utáni társadalomrajzához

lés. A fokhagymánál viszont nem vagyok híve a gépesítésnek, mert a hagyma megkí­vánja, hogy az üstöke menjen jól a földbe. Az őszi fokhagyma még „elmegy" a gépi rakás esetén, ezt aláírom, de a tavaszinál megvan az a hátrány, hogy sokára szárad fel a talaj, és ha géppel megyünk rá, akkor a masina nagyon mély nyomot hagy. Emi­att minden negyedik vagy ötödik sorban megsérül a hagyma. — Tanult mezőgazdasági technikát? — Nem, ez amit itt most elmondtam, csak az én elgondolásom. — Említette, hogy 7-8 éve foglalkozik aktívabban a hagymatermeléssel. — De nekem a mezőgazdaság a főtevékenységem már olyan 15 éve. — A hagyma előtt termelte a dinnyét? — Igen, meg gyökeret is. A gyökeret és a dinnyét általában az abc-áruházaknak adtuk él. — Az eredeti szakmája lakatos. Mint lakatos hol dolgozott? — 1967-ben végeztem, a Lenin Tsz-ben kezdtem dolgozni, majd a Medicorhoz mentem, ezt követően dolgoztam még 5 évet az algyői olajcégnél. Utána jött a dinnyé­zés. — Miért váltott dinnyéről hagymára? — Beszűkült a piac a dinnyénél. Nem kedvezett az időjárás sem, mert akkoriban éppen száraz idők jártak. Nem lett jó a termés. Rájöttem, hogy ugyanannyi munkával és területen, mint amit a dinnyére ráfordítottam, lényegesen több pénzt lehetne a konyhára hozni a hagymával. — Bejött ez az elképzelés? — Tulajdonképpen be. Én mindig a magam elképzeléseit, a szakkönyvek segítsé­gével megpróbáltam úgy végrehajtani, hogy közben könnyítsék a munkán, tehát hogy újítsak. Például itt van a fokhagymának a szétbontása, ami megkönnyíti a feldolgo­zást. Az ötletet egy kiszombori ismerősömtől hallottam. Tudtam, úgy nyomja szét va­lamivel a hagymát, nem kell hogy kaparja. Gondoltam magamban, ha valaki szét­nyomja, akkor én is megcsinálom. Addig agyaltam, hogy kieszeltem a megoldást. Ha a feleségemmel hozzáfogok roppantani, akkor mi így ketten a 14-15 holdnyi területen termett hagymát 10 nap alatt feldolgozzuk, egyébként ez a munka, a szétbontás és a megkaparás beletelne — e módszer nélkül — 40-50 napba is. Első évben mindenki csak nézte, hogy mi lesz ebből a roppantásból, utána megjöttek tanácsot kérni. Sok kézi munkát lehet ezzel megspórolni. — Megéri a hagymázás? — Épp ezt akartam belőle kihozni, hogy eltart bennünket ezen az életszínvonalon, amit eddig elértünk. — Milyen az életszínvonaluk? — Olyan közepes, gyenge közepes. A költségek annyira megdrágultak, hogy nem lehet úgy félretenni, mint 10 esztendővel ezelőtt. Akkor tudtam tenni félre egy kis pénzt, pedig akkor még csak 1/3-nyi területen gazdálkodtam. Ezt a házat is ezekből a félretett pénzből vettük meg. 15 évig kellett gyűjtögetni. Sajnos az átvételi árak nem követik a költségeink emelkedését. Mikor először adtam le a fokhagymámat 8 évvel ezelőtt, akkor volt 120 forint kilója, most meg 140-160 körül van. Es kérdezem én, mekkora volt eközben az infláció? A napszám ára is nagyon felment, a fokhagyma 179

Next

/
Oldalképek
Tartalom