A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Medgyesi Konstantin: „Mi nem tudunk élni a hagyma nélkül”. Adatok a Makó környéki hagymásvilág rendszerváltozás utáni társadalomrajzához

„Mi nem tudunk élni a hagyma nélkül" Adatok a Makó és környéki hagymásvilág rendszerváltozás utáni társadalomrajzához MEDGYESI KONSTANTIN (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) Paraszt-polgárosodás vagy proletarizálódás A „paraszt-polgárosodás" koncepciója — amely a tanulmány fontos elméleti ki­indulópontja — a makói származású Erdei Ferenc szellemi alkotása. Az ifjú Erdei a makói parasztság — benne a hagymások 1 — életét feltérképezve állapította meg, a pa­rasztság gondjait a már megindult polgárosodás orvosolhatja. Példaként említi a hagymakertészek gazdasági stratégiáját, hiszen — mint a harmincas években írott Ma­kó társadalomrajza című tanulmányában fejtegeti — „Makón minden élelmes és vál­lalkozó földmunkás hagymakertész, s ezzel már ki is mozdult a paraszt-zsellér magatudatlan világából." A "félig polgárosodott" parasztgazdával szemben, akit Erdei kissé lenéz, mert az nem vállalja a paraszti sorsot és hagyományokat, ugyanak­kor mégis sokat megőriz abból, a hagymakertészt igazi parasztpolgárnak fogadja el: „A kisbirtokos hagymakertész más ember és más szerep [...] Nincs ősi telek, mely kötné a vállalkozását és elhatározásait. [...] Nem konzervatív. Mind termelési techni­kában, mind pedig a civilizálódás egyéb területein rögtön reagál minden újításra. Individualista. Sorsa egyéni küzdés és vállalkozás folytán emelkedett fel a zsellér szintről, nem tud kollektív fegyelem vagy szolidaritás alapjaira helyezkedni. Tekin­télyt nem ismer mást csak a közvetlenül látott teljesítményt. Igazán jól csak a szabad­ság eszme világában érzi magát." Erdei korai munkáiban (Futóhomok, Magyar falu, Parasztok) egyértelműen a paraszt-polgárosodás mellett tesz hitet. A Magyar faluban írja, ha a parasztság polgá­rosodása lehetetlen, akkor ennek következménye a parasztság pusztulása és a falu elnéptelenedése. 4 A Parasztokban arról beszél, a parasztsors olyan próbája az ember­nek és a társadalomnak, amit nem lehet az örökkévalóságig elviselni. A jövő útját mégsem abban látja, hogy a parasztoknak „nemparasztokká" kell válniuk, hanem a nyugati és az északi modell alapján egy olyasfajta polgárosodást tart követendőnek, 1 "A fiatal Erdei a makói hagymakertészek példájában találta meg a farmer típusú gazdálkodás lehetséges útját. A szárszói találkozó előtt írt nagyhatású müveiben az értékeiben individualizálódott, gazdálkodásá­ban specializálódott és érdekeit politikai területen is érvényesíteni tudó parasztpolgár típusát jelölte meg kívánatos modellként." - írja Kovách Imre 1988-ban megjelent könyvében (Kovách Imre: Termelők és vállalkozók, Mezőgazdasági kistermelők a magyar társadalomban. Társadalomtudományi Intézet, Buda­pest 1988. 143.) 5 Erdei Ferenc 1982.46. 3 Uo. 46-47. 4 Erdei Ferenc 1974.36. 151

Next

/
Oldalképek
Tartalom