A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Vass Erika: Társadalmi, térbeli és időbeli határok Kübekházán az 1850–1950-es évek házassági anyakönyvei alapján

1943-1952 A férfiak A nők életkora életkora 17 éven aluli 17-19 éves 20-24 éves 25-29 éves 30-39 éves 40-49 éves 50 éves és idősebb 20 éven aluli 2 2 1 20-24 éves 5 27 30 3 25-29 éves 2 14 29 6 4 30-39 éves 6 8 6 10 40-49 éves 1 6 4 50-59 éves 1 1 1 60 éves és idősebb Jelentősebb változás e tekintetben 1883-1892 között nem történt, ám 1913-1922 között a 17-19. életévükben férjhezmentek aránya a korábbi 56,9%-ról 36,4%-ra esett, a 20-24 éveseké pedig 23,3%-ról 46,2%-ra nőtt. A házasságkötések idejének ilyen nagyságú kitolódása összekapcsolható egyrészt a férfiak életkorának növekedésével, másrészt ez is a születésszabályozás egyik módja lehetett, mert így valamelyest lecsökkent a termékenységi idő. Erre azért lehetett szükség, mert a betegségek nagy része gyógyítható lett, s így a korábbiakhoz képest több gyermek maradt életben. 1913-1922 között a 25-29 éves nők aránya is megnőtt, méghozzá 5,1%-ról 8,7%-ra. Bár önmagában ez nem nagy különbség, de a 20. század elejére az özvegy nőkkel szemben előtérbe kerültek a 25-29 éves hajadonok. Ebben nagy szerepe volt az I. világháborúnak is, e házasságok ugyanis 1918-1920 között köttettek, vagyis amikor a katonák hazatértek a frontról. Az 1943-1952 közötti adatok szintén a korhatár kitolódását mutatják: 17-19 évesen a nőknek csak 29%-a, 20-24 évesen pedig 40,2%-a ment férjhez. A 25-29 évesek aránya 9,9% volt. A nőkhöz hasonlóan a férfiaknál is a felső korhatár lassú kitolódása figyelhető meg, amit több tényező is befolyásolt. Ezek közül kiemelendő a házasságjogi és a honvédelmi törvény, melyek a kötelező katonai szolgálat teljesítése céljából általában a 24. éven aluli házasságokat tiltották. Ezt bizonyítja az a szokás is, miszerint az anyakönyvekbe beírták, hogy rendelkezik-e a vőlegény a katonaságtól elbocsájtó levéllel vagy kivételes nősülési engedélyt szerzett. Amint majd látni fogjuk, sok kübekházi legény nem várta meg a 24. év betöltését. Ebben szintén a kialakult szokásrend játszhat fontos szerepet, amely érvényesülését a szülők biztosították. Amíg eleinte a 20-24. életév volt a legnépszerűbb — 1853-1862 között 53,4%, ÖrsiJ. 1978, 103. ÖrsiJ. 1978, 104. 124