A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Juhász Antal 65 éves

köznyelvben jelenti a határbeli magános lakóházat és gazdasági épületeit, vagyis a szórványtelepülés alkotóelemét, hanem a néprajzi tudományos szóhasználatban is. A tanyával való foglalkozás pedig a létező tanyavilág néprajzi tanulmányozására vonatkozik. Az átalakulásban, a szemléleti változásban nagy szerepük volt Juhász Antal tanyajárásainak és a létező farmtanyák életét bemutató tanulmányainak. Munkája jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a korábban tudománytörténeti és kényelmi okok miatt erősen falu- és mezőváros-centrikus néprajz, igazodva a 20. század magyar települési valóságához, a faluval és az agrárvárossal azonos értékű kutatási terrénumként fogadja el a magyar szórványtelepülések alkotóelemét, a tanyát. Juhász Antal tanyakutató tevékenységében a tanya-ként emlegetett hatalmas témakör többféle részlete is helyet kapott: 1. Tanyatörténet. Legjellemzőbb példája az Adatok a szegedi tanyák kialakulásához című tanulmánya az Ethnographia 1975. évfolyamában. 2. A tanyai telekelrendezés. 1973-ban közreadta a Szabadtéri Néprajzi Múzeum kérdőívei és gyűjtési útmutatói sorában a Tanyai telekelrendezés című útmutató füzetet, amely sok tanyai felmérést serkentett és segített országszerte. Szeged környéki tapasztalatait a Telekelrendezés a szegedi tanyákon című nagy tanulmányában fogalmazta meg. (Ethnographia 1974.) 3. A tanyás határrészek különböző tanyasűrűsödései. Legjellemzőbb példái: Atokháza. Egy tanyasor települése és közösségi élete. (MFMÉ. 1972-73/1.); Kutyanyak. (Néprajz és Nyelvtudomány XXXV. 199394.) 4. A tanyán lakók önszerveződése, a tanyai társadalom, a tanyai társasélet. A téma néhányszor helyet kapott a helyi monográfiák tanyabemutató fejezeteiben. Szép ismertetés: Társasélet a szegedi tanyákon (Tiszatáj 1973/8.) 5. Tanyás puszták benépesülése, tanyaközségek létrejötte. A tanyakutatás és a 19-20. századi Duna-Tisza közi migráció-kutatás határtémája. Kiváló példái: Ottömös településtörténete (MFMÉ 1986-1.); Felső-Pusztaszer benépesedése (Migráció és település a Duna-Tisza közén. 2. 1997.) Az 1980-as évek végéig írt tanyatanulmányainak mondanivalóját rendszerbe állítva, értékelve, korábban meg nem írt részletekkel kiegészítve, kandidátusi disszertációjának egyik része gyanánt foglalta össze A szegedi táj tanyái című hatalmas művében (1989). Néhány tanyával kapcsolatos írása megjelent a Település és közösség című, debreceni kiadású tanulmánygyűjteményében (1993). Juhász Antal négy évtizedes néprajzi munkásságának sokágú, dús lombozatú fáján viszonylag kései hajtásnak számit a migráció-kutatás. 1987-ben egy Csongrád és Bács-Kiskun megyei kutatócsoport élén elindította a Migráció és település a DunaTisza közén... című kutatási programot, amelyet az OTKA három cikluson át, 1998ig támogatott. Az eredményeket három konferenciakötet tanulmányai szemléltetik: Migráció és település a Duna-Tisza közén 1. (1990), Migráció és település a DunaTisza közén 2. (1997), Migráció és anyagi kultúra a Duna Tisza közén (1999). A kutatások legnagyobb hozadéka a 19-20. századi szegedi kirajzások számbavétele, dokumentálása, illetve több kiskunsági tanyaközség létrejöttének alapos bemutatása. Juhász Antal most írja akadémiai doktori disszertáció képében a 19-20. századi DunaTisza közi migráció népesedéstörténeti, településnéprajzi, agrárnéprajzi változásairól és következményeiről, hatásáról szóló összefoglaló tanulmányát. Méltán hihetjük, hogy a nem mindennapi mű a Duna-Tisza közi homokhódító parasztság prózában fogalmazott hatalmas eposza lesz. , 11