A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)
Vass Erika: Társadalmi, térbeli és időbeli határok Kübekházán az 1850–1950-es évek házassági anyakönyvei alapján
jószándékúak voltak, és az igazi különbség szerinte a magyar és német őslakosok és a romlást hozó újonnan betelepültek között jött létre 98 , mégis egyetért azon véleménynyel, mely szerint a magyarok jámborok, és a németek kapzsi józanságával szemben vidámabbak." A Hinkl család leszármazottaival készült interjúk közben is elhangzott pár megjegyzés, de korukból adódóan itt a hangsúly a kitelepített németek és a kitelepítők között volt. E rövid kitérő után visszatérek a vegyes házasságokhoz. A fenti tények ismeretében mégis úgy gondoltam, hogy megnézem az anyakönyvi bejegyzésekben levő vezetékneveket, hogy vajon ott mennyire tapintható ki az elhatárolódás. így tehát olyan házasságokat kerestem, amelyekben az egyik fél egyértelműen magyar, a másik pedig német vezetéknevű volt. Ennek során a következő eredményt kaptam: 18531862 között a 116 házasságból mindössze egyet kötött német vezetéknevű legény és magyar lány 1855. I. 17-én. A vőlegény azonban nem bánáti sváb volt, hanem szabolcsi születésű, vallására nézve pedig református. Fontos adat még vele kapcsolatban, hogy iparos volt, vagyis társadalmi állását tekintve különbözött a földművesektől. Sajnos arra az anyakönyv nem ad választ, hogy a menyasszony apja mivel foglalkozott, s így csak feltételezni lehet, hogy a vallásilag és talán etnikailag is vegyesnek számító házasság rétegendogámiának számított. 1883-1892 között a 211 házasságból négy lehetett vegyes. Ezek közül egy esetben rétegendogámiának számít a házasság, hiszen egy német vezetéknevű cipész egy magyar szabó lányát vette el. A társadalmi állásukra az is utal, hogy az egyik tanú községi tanító volt. A négy esetből egy volt exogám, amikor a kiszombori Schmidt András vette el a kübekházi Farkas Máriát. 1913-1922 között a 195 házasságból már nyolc tekinthető vegyesnek, ami azt is jelezheti, hogy részben beigazolódott Herzog Ferenc jóslata, s többek között az iskolai oktatás hatására csökkent a magyarok és németek közötti határ. A férfiak közül négy iparos, egy csendőr, egy pedig makói földbirtokos volt, s bár nem tudni, hogy a lányok szülei mivel foglalkoztak, de ezekben az esetekben vagy rétegendogámiáról van szó vagy pedig arról, hogy egy ilyen jellegű házasság a társadalmi felemelkedés útját jelenthette a felek számára. A vezetéknevek vizsgálatával hasonló eredményre jutottam, mint Juhász Kálmán, aki közvetlenül figyelhette meg a kübekházi szokásokat. Ő ugyanis ezt írta: „... vegyesházasságok a régibb évtizedekben... nem voltak szokásban. Ezek elvétve csak az újabb évtizedekben fordultak elő. A legutóbbi években a bécsi döntés és az ezzel kapcsolatos német népi szervezkedés óta ismét szünetelnek." 10 1943-1952 között 169 esetből hétben történt magyar és német vezetéknevű felek között házasság, de ebből csak egy esett a kitelepítések előttre. Ezt a házasságot Hinkl Jakab és Farkas Magdolna kötötték, akiknek a történetéről később még lesz szó. Ebből viszont tudom, hogy egyrészt Hinkl Jakab első felesége magyar volt, másrészt Farkas Magdolna jól beszélt németül, hiszen anyja német volt. Ehhez még az is hozzájárul, hogy egy német nyelvű újsághirdetés útján ismerték meg egymást. így tehát a Juhász K. 1944,53. Juhász K. 1944,50. } Juhász K. 1944,50. 112
