A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)

Tóth Ferenc: Hagyományos hagymatermelés Makón

Hagyományos hagymatermelés Makón TÓTH FERENC (Makó, József Attila Múzeum) A makói tájfajta hagyma kisparaszti produktumként, a népi nemesítés magasiskolájaként jött létre és vált híressé. Egyedülálló íz-, zamattartalmával, nagyfokú eltarthatóságával, több rétegű bronzvörös héjazatával, fehér húsával, gömbölyded alakjával, magas szárazanyag-tartalmával világszerte különös rangot vívott ki magának. A makói nép nemcsak a fajtát teremtette meg, de kialakította a sajátos dughagymás termesztési módot is. A földrajzi adottságok miatt itt a hagyma egy nyáron nem képes magról kellő nagyságúra megnőni, ezért - a tenyészidőt egy évvel megtoldva előbb magról dughagymát, a második évben dughagymáról étkezési hagymát termelnek. Néhány termőtájon (pl. Spanyolországban és Olaszországban) a tenyészidőt úgy hoszszabbították meg, hogy a hagymamagot kora tavasszal melegágyba vetették, onnan palántázták állandó helyére. Szárazabb éghajlatú területen, így a Balkánon is a dughagymás eljárás honosodott meg. Kellő nagyságú étkezési hagyma csak nagyobb méretű dughagymáról állítható elő. Ez viszont fölbördőzik, magszárat, magrózsát nevel, és nem a hagymafej nő nagyra. A dughagyma virágrügyképződését hőkezeléssel gátolják meg, régen kemence fölött szárították, ma hőkezelőben kezelik a dughagymát. Az egyedülálló makói eljárás a hőkezelt dughagymás termesztési mód. A népi hagymamüvelés Makón a sajátos munkaeszközöknek igen gazdag tárházát hozta létre. Állandóan változó és folyamatosan tökéletesedő eszközkészletről van szó. Sokszor évtizedekig egymás mellett él ugyanazon munkafázisnak régi és új szerszáma. Némelyek ragaszkodnak a régihez és kitartanak mellette, mások könyörtelenül elvetik. A kis parcellán dolgozóknak inkább megfelel az ősibb eszköz, a nagyobb termelőknek létkérdés az újítás, különben nem győzik a munkálatot időben elvégezni. A hagymakertészek új iránti fogékonysága a szerszámok dolgában is megmutatkozik. A kézi eszközök korunkban is szakadatlanul korszerűsödnek. A fejlődés a munkafázis gyorsabb és könynyebb elvégzésére irányul. A helyi sajátosságoknak megfelelően kialakult Makón a hagymatermelés műszókincse is. Mindez sajátos életmóddal is párosult, parasztpolgári fejlődést eredményezett. DUGHAGYMATERMESZTÉS A terület kiválasztása A 19. század második felében a Maros-parti öntéstalajú kertekből nagyrészt kiszorult a hagyma, ma már csupán Verebes és Gerizdes határrészt használják. Ennek laza szerkezetű talaja átmenet az iszapos hordalék és a humuszos vályogtalaj között. A belső legelő kiosztásakor, 1861-ben a volt házas zsellérek első nagy hagymatermelő nemzedéke a Járandóban kapta meg földjárandóságát. Ez a könnyű és középkötött, porhanyós, morzsalékos szerkezetű, humuszos talaj kiválóan alkalmas volt a vöröshagyma termesztésére. Különösen szerették a Kakási járandót, a Mikócsai járandót, a Cigánydűlőt és az apát75