A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)

Fodor Ferenc: A fa és az ember a Duna–Tisza közi homokhátságon

JUHÁSZ Antal 1989 A szegedi táj tanyái In.: Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1982-83/2. Szeged 1962 A tiszai tutajozás és a szegedi super-mesterség. In.: Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1960-62. Szeged, 117-146. KERESZTESI Béla (szerk.) 1984 Az akác. Budapest K.ONCZ Adrien 1996 A Duna-Tisza közi hátság talajvíz-süllyedésének okai és hatása a környezetre. In: V. Országos Környezettudományi Diákkonferencia. Összefoglalók. Gödöllő MAGYAR Pál 1960 Alföldfásítás. Budapest MAJER Antal 1968 Magyarország erdőtársulásai, Budapest METZNER Károly 1932 Kiskunfélegyháza határtörténete. In: Kiskunfélegyházi Állami Tanítóképző Intézet Értesítője 1931-32. 1-24. Kiskunfélegyháza MOLNÁR Mária 1965 Faragóspecialista műhelye Faddon. In.: Néprajzi Értesítő 329-336. Budapest NAGY Lajos 1828 Notitiae Politico-geographico-statisticae Inclyti Regni Hungáriáé... Buda ORTUTAY Gyula (szerk.) 1979 A magyar néprajz klasszikusai. Tessedik Sámuel-Berzeviczy Gergely: A parasztok állapotáról Magyarországon. Budapest PÁLFAI Imre 1994 Összefoglaló tanulmány a Duna-Tisza közi talajvízszint-süllyedés okairól és a vízhiányos helyzet javításának lehetőségeiről. In.: A Nagyalföld Alapítvány Kötetei III. Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémái. Békéscsaba PÁLFAI Imre (szerk.) 1996 Tanulmányok a Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémáinak rendezésére (19901995). Budapest PUKY Károly 1833 A Magyar Haza. Pest TAKÁCS Lajos 1965 A tüskeborona készítése és használata Várongon. In.: Néprajzi Értesítő 315-328. Budapest TOÓTH János 1861 Kis-Kun-Halas város története. Nagykőrös ZSIDÓ Péter 1936-40 Adatok Kiskunmajsa történetéhez I—IV. Kézirat Wood and Man between the River Danube and Tisza FERENC FODOR Through the past centuries the environment in the Great Hungarian Plain has entirely altered. Land alternated between high sand-hills and territories covered by water. Vegetation was rather scattered. After the Turkish occupation the population immigrating into the area made great part of the land arable with mighty effort. Afforestation started already at the end of the 18th century, though it was without any concrete results. Numerous different plans were worked out by experts in the 19th century to bind the sand. Beside vineplanting deliberate forest-plantation started at that time, especially in the neighbourhood of Szeged. There was a great need of wood because of increasing population. Straw or dried cow-dung was used to lit fire. Thus a peculiar relation developed between wood and man. A tree was propagated, planted and 73