A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)

T. Knotik Márta: Gyári textilanyagok paraszti használatban

Damaszt A kereskedelemben damaszt néven forgalomba kerülő ágy- és asztalnemű, törülközőanyagok alapanyaga pamut, amely lehet egyszínűén, de tarkánszőtt is. Szövése bármely kötés lehet. Lényege, hogy két különböző kötés, vagy ugyanazon kötés vetülék- és láncoldala váltsa egymást, alapot és mintát képezve. Ezek matt és fényes felülete váltakozik, attól függően, hogyan esik rá a fény. Ami a színoldalon fényes, az a fonákán fénytelen, matt felületet mutat. Mintázása: lehet jacquard-szövésü, ami a mintázat fmom lépcsőzetű kontúrjáról ismerhető föl, míg a damasztszövésnél a kontúr durva lépcsőzetű.

27 A damaszt szövésmód lényege, „hogy két vagy több, egymás mellett fekvő láncfonal, láncfonalcsoport és ugyanannyi számú vetülék egyezően köt. A nagy lebegések lekötése céljából a felemelt láncfonalcsoportokból egyeseket le kell süllyeszteni, míg a lenthagyottakból egyeseket felemelni. (...) A minta rendszerint láncoldalú-, az alap pedig vetülékoldalú, pl. nyolcfonalas atlaszban köt. De lehet az alap vetülékoldalú sávoly, a minta pedig láncoldalú atlasz is. A határvonalaknál a kötés élesváltású, így a kontúrok jól kiemelkednek."

28 Möller 1818-ban így írt a kelméről: „Damastgyólts (a régi Damaskusban feltaláltatott selyem matériának hasonlatosságára szövetett habos gyólts). Ennek szövése is hasonlóképen sok borda által megy végbe. A fellyebb említett kétnyüstös virágos vászontúl abban különbözik, hogy a rajta lévő képek, nem a bél-, hanem a melyékfonalak által formáltatnak, és hogy a figurák nem egyenes, hanem görbe vagy karika lineákban (circulus formán) mennek. Az illyekbe p.o. rósák vannak szőve. Ezen damask vagy habos gyóltsnak szövése, a mellék fonalakat hasonlóképen sok bordák által kell elosztani. Kétnyüstös, háromnyüstös virágos gyólts s vászonbeli portékákat, valamint damask- habos-gyóltsot is felette sokat szőnek."

29 A szövetet az 1890-es években megjelent Pallas Lexikon is leírta: „Damaszk - kamuka - oly ábrás szövet, amelynél az ábrás részek a szövet jobboldalán a fénylő kötés (atlasz- v. szatinkötés) láncoldala által az alaprészek pedig ugyanazon kötés vetülék oldala által képeztetnek. Ily szövetek fonákján ugyanazon ábra látszik, de a fénylő kötés vetülékoldala által képezve. Ha p. a lánc kék s a vetés fehérszínű volna, akkor a szövet jobboldalán az ábrás részek kék színűek, az alap pedig fehér lesz. A D. szövetek további jellemzője, hogy az ábra határvonala nem folytonos görbe, de lépcsőzetes részekből áll, mert a mintaképzés céljából a fonalváltás csak minden negyedik vetés után történik."

30 Urbán István makói rőfös vászon és damaszt mintáit az örökösök 1982-ben a múzeumnak ajándékozták. A tizenkét tétel az iparművészeti gyűjteménybe 82.11.1 82.11.12. számokon lett beleltározva. A viszonylag nagyméretű, 12-54 cm hosszú, számozott textilminták eredetileg tömböket képeztek sima vagy mintázott vásznakból, damasztokból szín és mintázat szerint. Ezekből választhatták és rendelhették a vásárlók a kelengyének valót. Lepedőre, ágyhuzatra a méterárut sima vászonból vagy damasztból. Az abroszt, szalvétát az egyszerűen vagy azsúrral szegett damaszt-mintákból, törülközőt a rojttal díszítettekből. 27 A Pallas Nagy Lexikona 14. kötet 1897. 1041. 28 Dr. Hajós 1. 1959. 62, 90. Szemmáry L. 1959.26. 29 Möller J. 1818.306,308. 30 A Pallas Nagy Lexikona 4. kötet 1893. 873. 244