A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)

Kőhegyi Mihály–Nagy Janka Teodóra: Bónis György és társai jogi népszokásgyűjtése Tápén (Forrásközlés) II.

A határ kialakulása 257. (Történeti rész) Domonkos Mátyás 72 éves, 3 hold 1848 után, mikor Ferenc Jóska kezdett király lenni, a Tisza túlsó felén vízállás volt egészen Püspökieléig. Az egész tiszatúli rész akkor még a püspök birtokáig Tápéhoz tartozott. Amikor a csapoláshoz neki kezdtek, felszólították a községet, hogy járuljon hozzá az Armentesítő Társulat költségeihez. A gazdák erre azt mondták, hogy nem adnak pénzt, mert van nekik elég földjük. Arra nem számított senki, hogy utódaiknak is legyen. A város adott pénzt, és mikor kész volt a csapolás, az egész Tiszántúlt átkebelezték a város nevére. Csak a Lebődomb maradt a község nevén, mert azon nem volt víz. Akkoriban több halat ettünk, mint kenyeret, sok volt a vadliba, a nádat meg bevitték a kenyérsütőknek egy csónakkal, és adtak helyette szép púpos kenyereket. Ezért nem kellett senkinek a föld. 1863-ban, szűk esztendő idején már száraz volt a túloldal. Dűlők 258. Domonkos Mátyás 72 éves, 3 hold Bencfaháti dűlő az Ingyenes, mert valamikor kiosztották ingyért. Ásványháti dűlő Káposztás földek, kis darabok voltak, mert valamikor káposztának voltak kiosztva meg dohánynak. Van a Tápaiérháti dűlő, Jánosérháti dűlő, Kerekgyöp, Székhát, Völgyköz, Görbeházi, Kemesháti, Kisnemesi dűlők. A Kisnemesi, Kemesháti dűlőkön vannak az új földek. A Kemeshát nagy szőlős volt régen, de kipusztult, mert a föld is kihal mán szép lassan. Ez az artézi kutak meg a csatornázás miatt van. Régen kristályvíz buggyant két ásónyom után, ezért is nincs kút Tápén. 260. Dűlők nevei és területe Beltelkek Kisnemes dűlő Ásványhát " Bencfahát " Jánosérhát " Sziliszék " Völgyközi " Tápai székoldal Tápai szék dűlő 221 248 kat.h. 1376 öl 192 " " 953 " 97 » 1326 " 198 " " 904 " 70 1300 " 95 " " 684 " 181 " " 573 " 32 " " 898 " 92 " " 940 "