A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)

Kőhegyi Mihály–Nagy Janka Teodóra: Bónis György és társai jogi népszokásgyűjtése Tápén (Forrásközlés) II.

Legényember sem régen, sem ma nem vesz özvegy asszonyt, hisz annyi a lány, hogy Tiszát lehetne rekeszteni velük. 441. 194. Ördög Antalné 53 éves, 6 hold A második lányom özvegy emberhez ment, mondtam neki, hogy akkor már legyen „szaga", ha már hozzáment. Lányok régebben nagyon ritkán, ma sem szívesen mennek özvegy emberhez, mert ha összeszólalkoznak, akkor az ember az első feleségével hasonlítja össze őket. 444. 195. özv. Bodó Istvánné 86 éves Hozományt rendszerint csak második házasság alkalmával ad az ember az aszszonynak, ezt régebben móringnak hívták. Másodszorra már nem lehet szerelemrül szó, az asszony csak akkor megy az emberhez, ha a munkájáért kap valami kárpótlást. Ilyenkor az ember ad neki tulajdonul valami földet, de rendesen a föld haszonélvezetét haláláig megtartja magának. Régebben a móring azt jelentette, hogy az ember és asszony megegyezett, hogy abban az esetben, ha nem lesz családjuk, az, aki a másik[at] túléli, az elhalt vagyonából bizonyos részt tulajdonul kap. Pénzben is meg szokták ezt állapítani. Ma már ilyen nincs. 444. 196/a. Kiss Nagy István 69 éves, 5 hold A második házasságnál fordul elő, hogy a második asszony kiköti mielőtt hozzámegy az emberhez, hogy mennyi földet kíván. A második házasság olyan megegyezésféle már, amikor mind a kettő tudja, hogy szüksége van a másikra, de az asszony nem akar ingyen dolgozni az ember mellett, azért, ha lehet már a házasság előtt, ha nem, az esküvő után ösztökéli az embert, hogy írasson rá egy darab földet. Én is ráírattam Mariskára, mielőtt idejött 3 hold földet, de az élvezetet halálomig megtartottam. 444. 196. Ördög Antalné 53 éves, 6 hold Míg, ha az első házasságban hal meg az ember, az asszony az ősi jussból haszonélvezetet kap és a közszerzeményből fele az övé, addig a második házasságban a máso218