A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)

Kőhegyi Mihály–Nagy Janka Teodóra: Bónis György és társai jogi népszokásgyűjtése Tápén (Forrásközlés) II.

cot. A vőlegény háromszor táncol a menyasszonnyal, ez a háromszori megkérést jelképezi. Utána a koszorúsok táncolnak vele, majd a vőféllyel fejezi be a táncot. Sortánc után a menyasszonyt a másik szobába vezeti a táncmester, ahol felkontyolják és ettől kezdve új asszony lesz. A felkontyolás után fejére teszik a fítyulát. Ezzel végbement a fejbekötés is. Ezután a most már asszonnyá vált menyasszonyt kivezetik a vendégek elé, és a táncmester elkiáltja magát: „Eladó az új asszony." Ezzel veszi kezdetét a rostatánc. A vőfély rostát tart a kezében, és aki a menyasszonnyal táncolni akar, az pénzt teszi a rostába. Utoljára a vőlegény táncol vele, és az tesz a rostába legtöbb pénzt. A pénz az új páré, ez az „első" közös szerzeményük. Szokásban volt még, hogy az új asszony rostatánc után földhözvág egy tányért. „Né lögyön olyan töréköny az életük, mint a tányéré." A rostatánc éjfélkor van, utána a menyasszonyt a vőlegény mellé ültetik, és kezdődik a mulatozás. 367,432. 162. Lele Antal 63 éves halász, 5 hold Amikor házasodott, külön lakott a nagynénjénél. Itt csinálta a lakodalmat is, mindent neki kellett fizetnie. A lakodalomba ajándékokat szoktak hozni, anélkül nem jön senki. „Szégyönletibe se gyün el anélkül, hogy ajándékot ne hozna." Nincs olyan szokás, hogy valakit ne engednének be ajándék nélkül, de így eljönni szégyen. A rokonok megkérdezik, mire van szükségük a házasulóknak. A vőfély rendezi a lakodalmat, ő hívja egybe a rokonokat, szedi össze az ajándékokat. Ajándékba adhatnak pénzt, lisztet, edényt, szitát, teknőt, ágyat, stb. Amit a „legényes házhoz" visznek, az a férfié, amit a menyasszony szüleihez, az asszonyé. A lánynak ruhafélék valók. A lánynak a keresztanyja mindig paplant visz. Mindig tudják, hogy mit melyikük kapott. Ha elválnak, mindegyik tudja, hogy mi az övé, azt viszi magával. A fia is különvált, de nem mentek a bírósághoz, „csak egyszerűen elpakolt a leány". 367. 163. Eke Jánosné 56 éves Régen két lakodalmas menet volt, külön a lányos háztól és külön a legényes háztól indultak. A menyasszony a vőféllyel és a koszorúslányokkal meg a rokonaival ment a templomba és ott találkozott a vőlegénnyel, aki a násznagyokkal és a kardosokkal ment a templomba. Még 1912-ben is úgy volt, hogy a vőlegény a táncmesterrel hazament esküvő után, nem ment a menettel, hanem előre ment a legényes házhoz és otthon várta meg a menyasszonyt. Amikor megérkezett a menyasszony a menettel, a vőlegény az ajtóban várta a pereccel. Ekkor van a perectörés. Akinek a perec nagyobb fele esik, az lesz a hosszabb életű. Ezután a menyasszony megcsókolja a vőlegény apját és anyját, akik régen nem mentek el a templomba. Régen a lakodalom egész ideje alatt a legény külön ült a legényekkel, és a lány a lányokkal egészen a rostatáncig. (Lány- és legényközösség emléke). 204