A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)

Hankóczi Gyula: XX. századi dudások Csongrád megyében és szomszédságában

„Kiskunfélegyházáról Kiskőrösre, az ottani lakodalmakba még az 1900-as évek elején is járt egy dudás ... Kiskőrösön ebben az időben még a parasztság lakodalmaiban és disznótoraiban is meg-megszólalt a duda", bár a jobbmódú mesteremberek meg a parasztság más csoportjai már inkább cigánybandával vagy tamburazenekarral muzsikáltattak.

48 Bugacmonostoron „egyedül a Víglesi család tudta kezelni a dudát és a hegedűt."

49 Csongrádon az 1920-as években kétségkívül használták a bőrdudát. A dömötöröző pásztorok talán már nem, de a tanyaiak kukoricafosztáson, szüreten, disznótorban, padkaporos bálban egyaránt. Dudások neveiként a következőkre bukkantunk: Horti Gyura, Kollát János és Samu András.

50 1927 körül egy ismeretlen nevű dudás szüreten játszott: szájával fújta hangszerét és cintányérozott. Csongrádi emlékező szavai azok is, hogy „aratásra elvitték a tekerőt meg a bőrdudát, vasárnap azzal töltötték az idejüket. " Bokrosról Maszlag József meg Pozsár Mihály neveit említhetnénk. Maszlag József a bokrosi tanyavilág muzsikusa lehetett - úgy sejtjük - az 1920as, '30-as években. „Hatvan éves volt akkor, ha nem több." Pozsár Mihály az 1910-es évek végéig bizonyosan dudált, későbbi korszakáról nem tudni, bár úgy hírlik, az '50-es évek végén is élt még. Nemcsak Bokroson zenélt, hanem a szomszédos Tiszaújfalun is sűrűn megfordult s gyakori szereplései miatt, ott talán még jobban is jsmerték. Szentlőrincre, Koháriba és nyilván más helyekre is vitték. Pozsárt különös viselkedése miatt is számon tartották, mint ahogy arról a későbbi fejezetek egyikében szólunk.

52 Az első világháború előtti években, Tiszaújfalun és határbeli csárdájában a Dömötör napi számadóavatásoknak és a pásztorok Katalin-báljának hangulatát is dudások, tekerősök (klarinétosok, cimbalmosok) muzsikája hevítette. A község bőrdudásaként bizonyos Bárgyi nevű személyre akadtunk, aki valamikor talán tekerőssel is együtt muzsikált.

53 Lakitelek Világoshegy határrészén lakott állítólag egy elfeledett nevű bőrdudás. Ő vagy - ugyancsak ismeretlen nevű - Szentlőrinc falubeli társa, 191 l-ben/Deák Mátyás lakiteleki tekerőssel muzsikált lakodalomban, Lakitelek árpádszállási külterületén.

54 Tiszakécskén napjainkra majdnem teljesen elhomályosult a hangszer emléke. Az általunk kérdezett idősek személyesen nem találkoztak dudással. „ Csak apámtul hallottam: egy bőrduda többet ért, mint... öt szál hegedű. " 48 Manga J. 1965. 63.; Manga J. 1968. 149. 49 Szappanos J. 1975.93. so Sövényházi A. 1895-96. 14.; Csongrádi gyűjtésem, 1977. november; Csongrádra vonatkozó tiszaújfalui gyűjtésem, 1980. július; Vö.: Szakái A. 1993. 161. 11 A cintányérozó bőrdudás jelenségéhez lásd: Viski K. 1919. 88-89.; idézet: csongrádi gyűjtésem, 1977. november. 52 Bokrosra vonatkozó gyűjtések Tiszaújfalun, 1980. július, szeptember, Kiskunfélegyházán 1982. január; tiszaújfalui gyűjtések 1975. augusztus, 1977. július. 53 Tiszaújfalui gyűjtés, 1975. július. Lehet, hogy Kádár L. 1959. 208. old. duda-tekerő kettősében Bárgyi a „csempeszájú bőrdudás"? 54 Lakiteleki gyűjtésem, 1980. július. 55 Tiszakécskei gyűjtésem, 1993. július. Az idézet 1913-as születésű adatközlőtől. 178