A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)

Hankóczi Gyula: XX. századi dudások Csongrád megyében és szomszédságában

A tulajdonságok annyira egybevágnak, hogy a név híján is bizonyosra vehetjük, a bugaci táj móricgáti duda - tekerő kettőse is ők voltak: Csipak András és nevelt leánya, későbbi felesége Szabó Rozália.

35 (3-5. kép) 5. kép. Csipakék kettőse feltehetőleg falusiak és néprajzi gyűjtők között, az 1990-es évek eleje. Fotó: Gaál Károly, a Kiskun Múzeum fotógyűjteményéből Csólyospálosnak volt egy másik, kevésbé ismert bőrdudása is, Szőke István. Ő egyedül muzsikált, valószínűleg már az első világháború évei előtt visszahúzódott, s befejezte nyilvános ténykedését.

36 Az 1910-es évek elején Balástyán is volt egy helyi dudás, aki már kéregetésképpen használta fújtatós hangszerét. A tanyai utakat járta, „ország-világ volt nekie, hányódó-vetődő ember volt. " Kiskunmajsán - úgy emlékeztek - a '30-as években is felbukkantak bőrdudások mind a faluban, mind határában. A faluban mint disznótori köszöntők és mint a helyi vásárok sátoros italmérőinek zenészei. Vásári, piaci szereplésük alkalmi, kéregetésszerű is lehetett: „ leült egy helyre, kalapba adogattak neki. " A határbeliek a pásztori rend zenei igényeit szolgálták vagy kóborló dudások voltak. Kiskunmajsai lakosok Kisteleken, Szánkon is látták a bőrdudásokat vásári szereplőkként és tanyai vándorokként egyaránt.

38 Szánkon Ringyom és talán Csicsó nevű dudások híre maradt fönn.

39 Csipakék fényképei a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeumban találhatók. Leltári számaikat nyilvántartási bizonytalanság miatt nem közöljük. Szakái Aurél és Fazekas István halasi és félegyházi barátaim/kollégáim szíves közlései után. Csólyospálosi gyűjtéseim, 1979. július. Balástyai gyűjtésem, 1979. július. Kiskunmajsai gyűjtésem, 1979. július. 176