A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 1. (Szeged, 1995)

Szűcs Judit: A paraszti polgárosulás és polgárosodás életstratégiái és megvalósulásuk Csongrádon a két világháború között

olvasó-, gazdakörökben és tanyai iskolákban szervezték meg. A Gazdanevelés 1937-ben ad hírt arról, hogy az ezüstkalászos gazda címet és Jelvényt is bevezették.

20 (Napjainkban az idős gazdák és családtagjaik egyforma büszkeséggel emelgetik az aranykalászos és az ezüstkalászos gazda címet is.) A tanfolyamot végzettek tudásukat, például a kosárfonást családjukban továbbadták. (Hajdú Dezsőt és Szepesi Istvánt is nagybátyjuk tanította meg a gazdatanfolyamon elsajátított vesszőfonásra.) Atkári György (1896-1983.) 6 elemit végzett, második generációs középparaszt (már apja is középparasztnak számított) felnőtt fejjel lett ezüstkalászos gazda. (Saját, majd felesége örökségével és a vett földekkel 70 holdja lett.) A városi Gazdasági Egyesületben előadásokat hallgatott, szakkönyveket kölcsönzött és olvasott. A hasonló gondolkodású gazdákkal barátkozott. A Szent László Iskolánál működő tanyai gazdakörbe is eljárt, melynek vezetését a beteg Szepesi Istvántól átvette. Gazdaságában búza- és takarmánynövények mellett dohányt, vetőmagnak való babot is termelt, a gépesítettséget vetőgép, 4 borona, konkolyozó, egyes eke mellett kettős eke, rosta, több ekekapa Jelentette. Műtrágyát is használt. Mindezek alapján természetes, hogy a gazdakör új elnökeként a műtrágya és a vetőmag kedvezményes vásárlását szervezte meg. (A további szervezőmunkát a háború megszakította.) Hajdú Dezső (1911-1982) nős emberként 1943 telén Járt ezüstkalászos gazdatanfolyamra a tanyai Szent Imre Iskolába, ahová felesége szerint „nagyon sokan jártak, az egész körzet odajárt". A gazdaságot 8 hold szántó (Jó minőségű feketeföld) Jelentette, melyhez tanya is tartozott. Emellett 20 házrész kaszálót vettek Bokroson. A férj a tanfolyam végzésekor a feleség örökség ét Jelentő 12 hold megművelésére is gondolt. (8. sz.fotó) Id. Ornyik Sándor (sz. 1907.) aranykalászos gazda, aki németországi tapasztalatait is felhasználta, személyesen mondta el, mondhatta el 1986-ban, hogyan gazdálkodott. „A kecskeméti gabonatermesztő a húszas években már foglakozott nemesítéssel. Kaptam gabona vetőmagot, hozzá műtrágyát. Bë kellett számolni, hogy mennyi termett, hogy termett. Adtam másoknak is." 5 holdon gazdálkodott. De ez Jó minőségű föld volt, Cukorrépát már a második világháború előtt szállított. „Foglalkoztam állatnemesítéssel. Szolnok megyét összejártam, Vásárhelyre is elmentem. Apaállatokat megnézni, kiválasztani, hova vigyem el párosítani a jószágot. Ajánlottam, hogy a város ne a parasztoktól vëgyën apaállatokat. Mezőhegyesről hoztak. Gödöllőről hozattam pekingi kacsákat. Megtudták (ti. mások), vitték a tojást." Id. Ornyik Sándor úgy fogalmazott: „Ha tartok valamit, 20 Gazdanevelés 1937. 45. 56