A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 1. (Szeged, 1995)

Szűcs Judit: A paraszti polgárosulás és polgárosodás életstratégiái és megvalósulásuk Csongrádon a két világháború között

Csongrádon a polgári iskolai képzés fiúk számára 1873-tól, lányok részére 1874-től indult meg. A 4 osztályos gimnáziumi tagozat, majd a teljes 8 osztályos gimnázium a két világháború között szerveződött meg. A téli gazdasági iskolai képzés szintén ekkor épült ki. (2-5. sz. fotók) E rövid iskolatörténeti háttér után nézzük meg a tanulásról, képzésről vallott véleményeket! Csépai Jánosné mondja középparaszt családban felnőtt férj érői: „Azt mondták, hogy akkor majd nem szeret dolgozni." Ti., ha tanul. Pedig kitűnő tanuló volt, állattorvos szeretett volna lenni. Hat elemit végzett és aranykalászos gazda lett. (6. sz fotó) Hasonló esetekről a 60-80 évesektől hallottam. Másik változatban a gazdálkodást és a tanulást maga a fiatalember állította szembe. Hajdú Jánost apja módos gazdaként és érettségizett, diplomás nagybácsik példája alapján szívesen taníttatta volna. Arra a kérdésre, hogy szerette-e a paraszti munkát, a polgárit végzett Hajdú János a következőket mondta: „Szerettem, mert akkor nem hagytam volna ott az iskolát. Azt alig vártam, hogy kimëhessek az iskolából." Csépai János és Hajdú János is elvégezte a téli gazdasági iskolát és aranykalászos gazda lett. Intenzív gazdálkodást folytattak, törzskönyvezett állatokat tartottak. De mindkét családban meg lett volna a magasabbfokú iskolázottság megszerzésének anyagi alapja. A Szántai családban a nagyapa, Szántai Lajos gyakran mondta: „Ha mindenki tanul, ki a fene dolgozik!" Csak legidősebb, hasonnevű unokáját taníttatta, akit kezdettől fogva városi iskolába járatott. A fiú, Szántai Ferenc gyermekeit arra figyelmeztette: „Tanuljatok, mert azt nem veszik el tőletek!" De gyermekei közül, Lajost kivéve kiskorúként egyik sem tanult. (A fiúk felnőtt fejjel tanultak ipart, egyikőjük felsőfokú végzettséget szerzett.) A kis- és középparaszt családokban kialakult vélemény- és cselekvésbeli különbségek a lassan modernizálódó, feudális örökségeket hordozó magyarországi viszonyokat tükrözik.

16 Nézzük meg néhány példán, kik jártak polgáriba! Leginkább ipart tanulni akaró fiatalok iratkoztak be. Konkoly István, piaci kereskedő, halaskofa gyermekeként végzett polgárit. Paraszti származású osztálytársai közül volt, aki földműves maradt, de kőműves, asztalos, borbély, borkereskedő is került ki közülük. Egy osztálytársa, az állatorvos fia gimnáziumba került, majd egyetemet végzett.

17 Konkoly István hajós akart lenni, de cipésznek tanult anyja kívánságára. (Anyja szemében a cipész szakma úribb, polgáribb foglalkozásnak számított, mint a Tisza16 Balogh István 1973. 48-51. Az iskolai szakműveltség megszerzésének módozatait Czettner Jenőt idézve elemzi. Czettnert megrója, hogy a műveltség megszerzésében rétegekre osztja a paraszti társadalmat, és a szerinte nem létező polgári társadalomba akarja beemelni a parasztság egy részét. 17 Ez az osztálytárs azonos dr. Katona Imre néprajzkutatóval, kandidátus egyetemi docenssel. 53