A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 1. (Szeged, 1995)

Nagy Vera: A kender termesztése és feldolgozása Szegváron

A továbbiakban a gyárban elsősorban a kóc feldolgozása történik kötélgyártás céljára. A kóc először a pühító-törőgépen megy keresztül, majd még egy rázógépen, ez az utórázó. Az előkártológépből a kóc megtisztítva, tekercs formájában kerül ki. A tekercs útja a finomkártológépbe vezet, ahol a szálak párhuzamos csíkba rendeződnek, majd szalag formájában Jön ki a gépből. A szalagot nyújtógépek tovább tisztítják és nyújtják, több nyújtógépen megy át, míg végül fonószalag lesz belőle. A fonószalagból a fonógép összesodrott kenderszálat készít, s ez a fölcsévélt fonal megy a kötélüzembe. A kötélüzemben kötélsodró gépek dolgoznak, különböző vastagságú köteleket sodorva. A legvastagabb, amely itt készül, 40 mm átmérőjű hajókötél. A köteleket 200 mm hosszú csomókba tekerik föl. A cérnázóüzemben fonják a kendercérnát, amely madzag vastagságú fonal. Ezt az egyszerű, összesodrott fonalat téeszeknek adják el bálázni, de lehet belőle kötelet is sodorni. A vevő igényeinek megfelelően nemcsak kócból, hanem szálkenderből is készítenek fonalat, de a kender mellett egyéb anyagokat is felhasználnak, pl: szizál, Juta, műanyag. Összegzés Szolnoky Lajos a rostkikészítés elvi egymásutánjának öt fokozatát állapította meg: áztatás, törés, tisztítás, puhítás, minősítés. A gyakorlati alkalmazásban ez az öt fokozat több munkafázis során valósulhat meg. Ezek alapján a magyar etnikum területén tizenöt főbb rostkikészítő rendszert Jelölt meg, melyeket egy-egy területen általánosnak, de nem kizárólagosnak tart Szolnoky tipizálása alapján a szegvári kendermunkát alapvetően az általa 3. csoportként meghatározott, négy fokozatos, öt fázisos kidolgozás Jellemzi: kévés áztatás - fogazott törő tiló tisztító tiló - ritka szegrózsás, majd sűrű szegrózsás rostfésű alkalmazása. A Tiszántúl nagy részén az öt fázisos rostmunkát tartja Jellemzőnek. Ez azonban nem minden esetben mutatható ki ilyen tisztán, Szegváron sem. Az említett morzsolás, a kender lábbal való puhítása, melyet esetenként alkalmazták, öt fokozatúvá teszi a munkafolyamatot. Lehetséges, hogy az egyes munkafázisok az elmúlt évtizedek, évszázadok során változtak - egyesek elmaradtak, mások megjelentek ahhoz azonban, hogy ezeket a folyamatokat időrendben megrajzolhassuk, ma már túl kevés adat áll rendelkezésünkre. Az elmúlt évszázadokban a paraszti gazdaságok önellátásra törekvésében nagy Jelentősége volt a kendertermesztésnek. Századunkban ez a törekvés fokozatosan elhalt, a két világháború közötti időben 13 Szolnoky Lajos 1972. 238-242. 40