A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 1. (Szeged, 1995)
Nagy Vera: A kender termesztése és feldolgozása Szegváron
A kender termesztése és feldolgozása Szegváron NAGY VERA (Hódmezővásárhely, Tornyai János Múzeum) A kendermunka kutatása a néprajzi szakirodalom egyik legalaposabbanfeltárt részét alkotja, mégis több tényező indokolja, hogy ezt a témát vizsgáljuk. Míg az ország sok más helységében születtek tanulmányok a kendermunkákról, környékünkön nem kutatták, noha ennek itt is voltak hagyományai. Szegvár e tekintetben különösen kiemelkedő helyet foglal el, mert nemcsak múltja van e tevékenységnek, hanem nagyüzemi keretek között ma is folyik a kender feldolgozása, s ez is indokolja, hogy foglalkozzunk vele. Az 1992-ben végzett gyűjtés során tapasztalhattuk, hogy csupán a legidősebb - 80 év körüli adatközlők tudtak segítségünkre lenni az adatszolgáltatásban, ami azt Jelzi, hogy néhány év múlva már nem lehet mindezt felgyűjteni. Házaknál ma már kevés található meg a kendermunkák eszközeiből is, a használatból kikopva nem mindenütt őrizték meg ezeket, s egyes tárgyakat, mint például a kendertörő, már csak a falumúzeum gyűjteményében láthatunk. Végül témaválasztásomat az is indokolta, hogy Jól kiegészíti a környékbeli takácsmesterség feldolgozására irányuló eddigi kutatásaimat. Mind az adatgyűjtéshez, mind pedig a feldolgozáshoz Szolnoky Lajos kendermunkákkal kapcsolatos tanulmányai szolgáltak alapul. 2 A kender vetése A nyomásos földművelő rendszer idején a kender helyét a határban egy tagban Jelölték ki. 3 Ennek emlékét határnevek őrzik, melyek közül a Kenderföldek elnevezésű határrészre a legidősebb emberek Szegváron is emlékeznek. Ez a terület a falutól délkeleti irányban feküdt, a Zsigerhat nevű határ egy részét alkotta. Igen Jó minőségű földek terültek el ezen a részen, melyek kendertermesztésre különösen 1 Nagy Vera 1986. 109-124., 1989. 167-199. 2 Szolnoky Lajos 1972. 238-242., 1991. 341-367. 3 Szolnoky Lajos 1972. 17. 27