A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 1. (Szeged, 1995)

Kőhegyi Mihály–Nagy Janka Teodóra: Bónis György és társai jogi népszokásgyűjtése Tápén (Forrásközlés)

Régen a gazdasági elöljárók az elnök, az öreg-gazda és a két pusztagazda voltak. 3 évre választották őket. Szavazati jog a részesedés után járt, több rész után több szavazat. Ma már fejenként szavaznak. 132. 293. Révész Tapasz János 59 éves, 5 hold A közbirtokosság vagyona 295 hold legelő és 25 hold szántó, amit kiadnak mindig felesbe, de egy darabja fenn van tartva apaállatok részére. Egy legelőrész 1/988-ad és kb 60 négyszögöl. A 988-as szám eredete: alkalmasint annyi darabba szakították régen a földet, amikor először elosztották a szántókat. A fertály os gazdáknak 8/988-ad részük volt. Az Ingyenes és Ásványháti dűlőket már később osztottuk ki, a Kiskemes dűlőt is. Aki fél holdat kapott valamelyikből, az kapott egy legelőrészt. így jött ki a 988-ad rész. Volt, akinek jutott, akinek nem jutott, akik kaptak, azok voltak az úrbéresek. A többiek dolgoztak azoknak, akik kaptak. Bérföldben dolgoztak, vagy elmentek Szegedre az építkezéshez. 133. 293. Révész Tapasz János 59 éves, 5 hold Régen a legelőre csak az hajthatta ki a marháját, akinek része volt. Egy részvény jövedelmezett 3-4 régi forintot, de a tagdíjat kellett azért fizetni. Akinek nem volt része és ki akart hajtani, az legelőbért fizetett, és ebben osztoztak a részesek. Az új rendelet szerint csak a 18 h földdel bíró nem hajthatja ki a jószágát a legelőre, más mindenki kihajthatja és annyit fizet, mint akinek van része. Ezért most a közbirtokosságnak kevés a jövedelme és nem adnak pénzt a legelőrészért. 134. 343. Révész Tapasz János 59 éves, 5 hold Családtagok vehetnek egymás helyett földet vagy marhát, a lányomat, fiamat elküldhetem, hogy "nézd meg, és vedd meg, meg is veheti". Ezt elfogadják a faluban, mert mindenki ismeri egymást és nagyon jól tudják, hogy az igazi vevő nem a fiam, hanem én vagyok. Megtörténik 246