A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 1. (Szeged, 1995)

Kőhegyi Mihály–Nagy Janka Teodóra: Bónis György és társai jogi népszokásgyűjtése Tápén (Forrásközlés)

54. 122. özv. Révész Ferencné 89 éves Szokásban volt, hogy kövekkel Jelezzék a határt: mesgyekő. A lóbillogozás szokás volt a múltban, de csak a kezdőbetűket bülogozták rá a lóra. Még ezelőtt 10 évvel is volt billog. A liba fejét bemeszelik és minden családnál megvan az, hogy melyik lábaujját vágják le a csirkéknek, így különböztetik meg a saját jószágot a másétól. 55. 123-125. Szénássy Ferenc 26 éves, segédjegyző Az 1920-as évekig nem voltak karók, csak mesgyék. A minden talpalatti föld felszántása miatt kellett később a karó, mert a mesgye eltűnt és csak a képzeletben volt meg. A karó, ha elrohad, eltűnik, és [ha] újból le akarja a gazda szúrni, okvetlenül kell szólni a szomszédnak. Csak a két szomszéd együttesen levert karóját fog adják el jogos határjelnek. 56. 123-125. Szénássy Ferenc 26 éves, segédjegyző Régen kövekkel jelezték a határt a földeken. Ez volt a mesgyekő. Ma már akácrudakat használnak határjelnek. A határvitát úgy intézik el, hogy a mérnököt kihozzák, és ahogy az kiméri, azt elfogadják. Az fizeti ki a mérnököt, akinek nem volt igaza. Általában mindkét fél belenyugszik a mérnök döntésébe, de előfordul, hogy titokban a vesztes más mérnökkel is felméreti. Ez ritkán fordul elő. AJacövek egy fába szúrt kar, ami 15-20 cm-re kiáll a földből. Van, aki 50-60 cm hosszú karókat szúr le. Mesgye két föld közötti határon levő árok. Régebben a két földtulajdon között felszántatlan hely maradt, szélessége attól függött, mekkora földdarabokat választott el egymástól. Négy zsákos földek között[i] mesgye 80 cm széles volt. Ma már nem hagynak felszántatlan területet, kell a föld. Csak a karó mutatja a föld határát. 220