A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 1. (Szeged, 1995)

Tóth Ferenc: Állattartó és földművelő tanyák Makón

Ehhez a gazdagon felszerelt lakóházhoz egy viszonylag igénytelen tanya tartozott. Erdei Ferenc megállapítása őrá is vonatkozik: „A tanyai lakás mindenkor aránytalanul kicsi és szűk. "^ Török József tanyája kis ház lehetett, hozzáépítve istálló, szekérszín; külön 100 köblös hambár és rovásos kút. A szállás teljes felszerelése két tejhez való aprós szita, három tál, öt tejes fazék, egy lánc, egy vontatókötél, egy ócska kocsi kötő kötél, négy boglyában hatvanöt vontató széna, két kazal tavalyi szalma, egy nyereg egész szerszámmal és fokossal, egy három lóra való szíjhám, egy gyeplő, egy ostor, tizenkilenc kész bocskor pár. A hagyatéki leltárak a házból, pitvarból, kamrából és mellékhelyiségekből álló tanyákat 20-25 forintra becsülték, ugyanakkor a városi házak értéke felszereléssel együtt 400-600 forint. Erdei Ferenc szerint: „A makói tanyák első formája az egy fedél alá épült hosszú istálló-tanya. Az egész épület szemmel láthatóan gazdasági rendeltetésű. A szoba legfeljebb 4 méter hosszú és ugyanolyan széles helyiség, a pitvar-konyha pedig még kisebb. Közvetlenül a konyha mellett már az istálló kezdődik, s ajtaja nyílik a pitvarból, de csak emberi használatra. Az állatok ki- és bejárására a szabadba nyíló széles ajtó szolgál. Az istálló hossza meghaladja a szoba és pitvar-konyha együttes hosszát: rendszerint 7-8 méter. Az istálló után nyitott elejű szín következik, részben takarmány raktározás, részben kocsi állás céljaira. Semmiféle külön tartozéka nincs ennek a tanyatípusnak. Minden egyéb lakó- és gazdasági rész a városbeli házban van. ' Az összeírt tanyák termelési funkciója kettős- egyrészt a nagyszámú állatállomány telelője, másrészt a kezes és igás nngyjószág tartáshelye, i gyben a szántógazdálkodás központja is. Pusztai és réti szállások Eddi§ az Ugar és a Szállásföldek övezetében létesült tanyákról szóltunk, de a legelőkön, illetve a réten vajon épültek-e tanyák, hiszen Jelentős számú Jószág vette ezeket igénybe. A közlegelőn járó jószágállomány (1805 f

3 Ökör 3 848 Marha 3 720 Tehén 3 753 Ló 3 225 Juh 25 084 Sertés 6 826 30 Erdei Ferenc 1937. 204. 31 MLTü.jkv. 1789. 27. 32 Erdei Ferenc 1937. 205. 33 Tóth Ferenc 1992.1a. 25-26. 16