A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 1. (Szeged, 1995)

Tóth Ferenc: Állattartó és földművelő tanyák Makón

Szállási épületek A 94 tanyatulajdonos közül 71 személyt sikerült az 1781. évi Tabella Geometria

26 kimutatásával azonosítani, ami a reprezentatív adatJelvételnél sokkal nagyobb tömegű, tehát alkalmas az általánosításra. A tanyatulajdonosok megoszlása Jobbágy 71 Házas zsellér 4 Hazátlan zsellér 2 Nincs adat 17 94 Az urbárium bevezetése után Makón egy család negyed (fertály) jobbágyteleknél kisebb birtokkal nem rendelkezhetett, ezzel kívánták a föld további elaprózódását megakadályozni. Az urbárium szerinti földosztás viszont Makón három évvel később volt, mint ahogy a tanyarombolási rendelkezés született. Akkor viszont előfordulhatott, hogy nemcsak házas, de hazátlan zsellér is az általa elfoglalt területen kis gazdaságot fenntartson. Az egyik zsellér akollal, szénáskerttel; a másik 2 marhaistállóval és kúttal; az egyik házas zsellér marhaistállóval, 2 akollal; a többi szénáskerttel rendelkezett. Erdei Ferenc meghatározása szerint a tanyák „olyan magános gazdasági épületek, amelyek legalább egyidőre emberi tanyázóhelyül is szolgálnak, tehát tűzhely és fekvőhely is van bennük."

2 Az összeírt tanyákból 48-hoz (51 %) tartozik ház, ezekhez 2-2 esetben kapcsolódik konyha, illetve kamra. Az összeírok tugurium kifejezést használtak, ami kunyhót jelent, de ezek már valóságos tanyaépületek, hiszen „vert földből", ritkábban vályogból készültek. Általában egyosztatúak, de tűzhely és fekvőhely volt benne. Egy esetben fordul elő gunyhó. A ház, konyha, kamra nélküli tanyák között 26 (28%) esetben van istálló vagy marhaistálló, A tanyásodásnak ebben az átmeneti időszakában tartósan kint lakott egy jószággondozó (béres, cseléd), aki az istállóban hált, sőt tüzelt is. Ebben az esetben ezt is tanyának kell tekinteni. Erről a tanyatípusról írja Szabó István: „gazdasági szükségszerűségből ideiglenes lakhely lett: tavasztól őszig időnkint a gazda, télen a teleltetést - állatgondozást - végző pásztor-cselédnép tartózkodási helye. Egyelőre tehát csupán járulékos, nem önálló telep. Termelési funkciójuk kettős: állattartás és földművelés. Az összeírt 26 Tóth Ferenc 1988Jb. 25. 27 Erdei Ferenc 1942. 16. 28 Szabó István 1960. 142. 13