A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 1. (Szeged, 1995)

Szakál Aurél: A szentesi fejfák

smirglizni. A sírfelirat betűit betűvágóval vésték ki. Minél hosszabb volt a szöveg, annál többe került. Afejfátjirnájszos festékkel feketére festették két-három rétegben, hogy „ne egye az idő". A földbe kerülő részt kátránnyal kenték be.

44 Az elkészült fejfát a hozzátartozók vagy a temetőcsősz állították fel a helyére. Az akácfa töve, a tuskó kb. 70-80 cm mélyre került. Afejfa elkészültéig fenyőfából készült deszka sírjelet tettek a sírra.

45 A gombosfákat készítő XIX. század végi bognárok neve elfelejtődött mára. Az utolsó névről ismert szentesi fejfafaragó bognár Erdőháti Nagy Ferenc (1881-1959) volt. A ma látható példányok jó részét ő készítette. A következő generációba tartozó Nagy Bálint (1907-1992) bognármester már csak néhány gombosfát faragott. Összegzés Szentesen az elmúlt két évszázadban különböző gazdasági és társadalmi okokból folyamatosan változtak - egymás után következve, egymás mellett létezve - a sírjelek. A szentesi fejfák 1800 és 1950 közötti változásai röviden az alábbiakban összegezhetők. A fejfákat a XIX. század elején főtől való fának nevezték. Egyes fejfákra epitáfiumot is erősítettek 1815 körűiig. Az 1870-es évekig terjedő időszakban karcsú szárú, négyszög keresztmetszetű, geometrikus díszítőelemekkel ékesített kopjafát (1-6. ábra) és „kigombozott" fejfát használtak. Valószínűleg a kopjafákból alakultak ki a négyszög keresztmetszetű, leginkább gömb, csillag és körte formájú díszítőelemes, de jóval vastagabb fejfák (7-9. ábra). A múlt század elején már voltak vastag fejfák. A tipikus szentesi gombosfa újkeletű (10-30. ábra). Az 1870 körüli időben formaváltás révén alakult ki. A helybeli bognárok négyszögletes metszetű fejfa helyett nyolcszögletűt kezdtek készíteni. A gomb és a körtealak nevű, és a félgombnak nevezhető faragványok változatos egymásra építésével számos gombosfa variációt alakítottak ki. A XIX. század végén és a XX. század elején sok gombosfát faragtak, az 1920-30-as években már alig. A vizsgálható időszakban végig készítettek házilagos kivitelezésű naiv gombosfákat (31-33). A századfordulótól fokozatosan nőtt, - a gombosfák helyett alkalmazott - egyszerűbb formájú oszlop, deszka sírjelek száma (34-36. ábra). Végül ezeket is kiszorították a műkő sírkövek. 44 Csalog József 1957. 206.; Papp Imre 1985. 58.; Nagy Bálint és Boldizsár Lajosné Erdőháti Nagy Mária közlése 45 Nagy Bálint közlése 126