A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 1. (Szeged, 1995)

Tóth Ferenc: Állattartó és földművelő tanyák Makón

állapította: „A XVIII. században az Alföldön még sok helyen dívott, sőt a területnek a töröktől történt visszafoglalása után a földbőség következtében új erőre kapott a földközösség, pontosabban: a szántóföldek szabad foglalásos, majd már a föld szűkülése idején periódusos újraosztásos földközössége."

10 Makó határában - Szegedhez hasonlóan - nem érvényesült az újraosztásosföldközösségi rendszer, ugyanis Stanislavich Miklós püspökföldesúrral 1741-ben kötött szerződés kimondja: „A legelőkből s földekből szállásához senki többet ne foglaljon, mint amenynyire igénye van, s ami a közlegelőből ezen felül marad, az a közjó előmozdítására göbölyösöknek bérbe adandó."

11 Az urbárium végrehajtása során az úgynevezett kilenc kérdőpontra válaszolva ez áll: „Ezen városnak és hozzá tartozandó pusztáknak szántó s kaszáló földjei házhely szerént nem lévén fölosztva, hanem ki-ki maga ereihez képest földet bírván és a szerént egymás közt föl osztván egy jó birtokú gazda őszi s tavaszi mindenféle veteményt tehet 100 pozsonyi mérőt: Ezen kívül használhat 50 szekér szénát; fél annyi erővel bíró gazda pedig fél annyit vehet és kaszálhat; de sarjút nem kaszálhat. "

12 Ebből tehát kitűnik, hogy egyrészt házhely szerint nincs felosztva a határ; másrészt a szántót egymás között felosztották. Minden bizonnyal Makón nem volt életben az évenkinti vagy más ciklus szerinti nyílhúzásos osztás. Az „egymás közötti felosztás" nem jelentett ugyan szilárd telekrendszert, de mégis állandóbb jelleget tételez fel, amely tanyásodás szempontjából meghatározó. Mindenesetre a tanyák számáról a 18. század végéről vannak adataink. A 18. század utolsó negyedéből származó Földmérési szakaszok leírása

13 a szállások között 252 numerizált házat említ, Vertics Józsefnek az 1778. évi térképe

14 338 tanyát tüntet fel; a II. József kori első katonai térkép makói szelvényei 1784-ből 278 tanyaépületet tüntetnek fel.

15 Mindenképpen Vertics adata látszik a leghitelesebbnek. A II. József kori összeírás 254 tanyát vett számba.

16 Ezek télennyáron, vagyis folyamatosan nem voltak lakottak. A II. József korában összeírt 254 tanya közül csak 17-ben találtak állandó lakót, 105 főt, a többi „üres szállási ház" volt.

17 1816-ban 12, 1819-ben 18 szállásinak nem volt a városban háza.

18 Giba Antal 1819-20-ban mérte fel a 10 Szabó István 1960. 144. 11 Reizner János 1892. 52, 120. 12 OL Urbariális iratok. Csanád vármegye. 13 Tóth Ferenc 1988/b. 4-6. 14 Tóth Ferenc 1992/1. 47. 15 Eperjessy Kálmán 1971. 23-24. Tóth Ferenc 1974. 69. 16 Rácz István 1980. 129. 17 Rácz István 1980. 130. 18 ML Rovatos összeírások. 181b. 10