A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 1. (Szeged, 1995)
Szakál Aurél: A szentesi fejfák
Múzeumába 5 fejfa 10 került. A Koszta József Múzeum 1975-ben 11 fejfát átadott a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumnak. A temetőkben lévő fejfák felmérése 1991-ben áprilistól októberig szakaszosan és 1992 Júliusában történt. Elkészült a Középső református temető 834 fejfájának, az Evangélikus temető 10, a Hékédi temető 19 és az Alsó református temető 1 fejfájának felmérése. így elkészült a Középső temető és az Evangélikus temető (a legrégebbi, legnagyobb református temető és a legkevesebb fejfás, evangélikus temető) összes fejfájának és a többi református temetőből a kiválasztott fejfák dokumentálása. A fejfákról kitöltött adatlapok szerkezete a következő: a temető megjelölése és sorszám; fotószám; magasság; átmérő; egyéb adat (szín, díszítés stb.); felirat A fejfafelmérés során készített fényképek, feljegyzések, térképek a szentesi Koszta József Múzeum fotótárában és adattárában találhatók. A szentesi fejfák kutatásával kapcsolatban itt mondok köszönetet a Koszta József Múzeumban dolgozó Arató Mátyásnak afejfafelméréshez nyújtott kitartó segítségért és Vígh Lászlónak a méretarányos fejfa rajzok elkészítéséért. Szentesi fejfák, a XIX-XX. században A szentesi fejfákkal kapcsolatos legkorábbi adatok a XIX. század elejéről származnak. Kiss Bálint szentesi református lelkész 1820-as években született leírása szerint, a fejfa akkori neve főtől való fa. Általában a halott nevét és halálának idejét vésték rá, például: „Itt nyugszik az Úrban boldogult V. J. 1812". A jobb módúak vastagabb fejfát, és erre szegezett epitáfiumot kaptak. A felszegezett epitáfium - a gyakori leszedés miatt -1815 körül elmaradt a fejfa állítás szokásából. 13 Kiss Bálint 1830 körül Csanád és Csongrád megyéről szólva - a földrajzi megjelölés és a szerző személye révén Szentessel is kapcsolatba hozhatóan - egyrészt gombos fákat, másrészt élesre faragott fejfákat említ. Ezek a főtől való fák „vagy élesre, vagy pedig kícifrázva, kigombozva voltak". 14 Az élesre, négyszögletesre faragott, geometrikus elemekkel és csillagokkal díszített fejfák neve Szentesen a XIX. század végén - az 1950-es években élő idős helybeliek következetes megkülönböztetése szerint - kopjttfa 15 , kopja fejfa. w A szomszédos Hódmezővásárhelyen a 10 Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Múzeuma, Sárospatak: C1970. 6-10. 11 Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre: 75. 12. 1-11. 12 Koszta József Múzeum, Szentes: Fotótár 6630-7429., 7614-7638. és Néprajzi Adattár 181-93. 13 Filep Antal 1971. 131. 14 Csalog József 1957. 204. 15 Csalog József 1957. 206. 16 PappImre 1985.58. 101
