Lőrinczy Gábor szerk.: Pusztaszertől Algyőig. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 2. (Szeged, 2010)

BENEDEK András - POPITY Dániel: Árpád-kori teleprészlet Kiskundorozsma-Daruhalom dűlőben

Pusztaszertől Algyőig. MFMÉ - MonumArch II (2010) 231-208 193 ÁRPÁD-KORI TELEPRÉSZLET KISKUNDOROZSMA-DARUHALOM DŰLŐBEN BENEDEK András - PÓPITY Dániel Kiskundorozsma Szeged északi szomszédságában található (1. kép 1). Az OTF Fővállalkozó Zrt. által tervezett, az ukrán-magyar határtól Kecskemét­Városföldön át Algyőig épülő gázszállító vezeték Csongrád megyei szakasza Kiskundorozsma északi határában több lelőhelyet is érintett. A Daruhalom dűlőben fekvő lelőhely az Algyői főcsatorna É-D-i szakaszától 300 méterre keletre, az egykori Nagy­Maty érmeder partján egy, a környezetéből alig ki­emelkedő dombháton terül el (Daruhalom-dülő II). Az egykori érmeder a Tisza szabályozását megelő­zően élő kapcsolatban volt a Fehér-tó délnyugati ré­szével (1. kép 2-3). 1 A Tisza áradásakor a környék és a Fehér-tó is jelentős vízutánpótlással rendelke­zett, a fölösleges vízmennyiség a Maty-ér irányába folyt le a Tisza felé. A terület, köszönhetően a közeli élővíznek, kiváló feltételeket kínálhatott az itt meg­telepedni kívánó emberek számára. A korábbi terep­bejárások során egy 400x250 méteres térségben szarmata, avar és Árpád-kori településre utaló jelen­ségek kerültek elő. 2 A lelőhelyen az első régészeti ásatás 2003-ban történt. Akkor az M5 autópálya szegedi lehajtójának tervezett nyomvonala 381 méter hosszan szelte át a szóban forgó lelőhelyet, közel K-Ny-i irányban. Ak­kor, a feltárt 32.444 m 2 nagyságú felületen egy késő avar kori temető sírjai mellett előkerült az Árpád-ko­ri település részlete is, amelynek újabb részletét a gázvezeték nyomvonalán is megtaláltuk. Az autópá­lya nyomvonala alatt korábban feltárt objektumok a Maty-ér medrétől keletre 150 méterre összpontosul­tak. Az ásatás területén az Árpád-kori telephez tarto­zó nagyméretű szögletes alakú karámok, kisebb kör­árkok, vermek, valamint földbe mélyített padlójú kemencés házak kerültek napvilágra (MÉSZÁROS-PA­LUCH-SZALONTAI 2005, 145, 1-2. kép). A gázvezeték építéséhez kapcsolódó 2008 máju­sában végzett feltárás a már elkészült M5 autópálya lehajtótól délre, azzal szinte párhuzamosan, mintegy 150-200 méterre húzódott. A korábbi adatok alap­ján egyértelmű volt, hogy a most feltárt teleprészlet a már korábban feltárt Árpád-kori faluhoz tarto­zott. Bár szerencsésebb lett volna a két ásatási anyag együttes vizsgálata, jelen dolgozatunkban célunk csupán a gázvezeték nyomvonalán feltárt jelenségek, és a belőlük előkerült leletanyag közlése. Tesszük ezt abban a reményben, hogy munkánk alapjául szol­gálhat egy későbbi, a már teljes telepanyagot bemu­tató feldolgozásnak. AZ ÁRPÁD-KORI OBJEKTUMOK ÉS LELETANYAGUK LEÍRÁSA 3 1-2. obj.: Egyenes, ÉK-DNy-i irányú, kettős tagolású árokrészlet a szelvény K-i végén. ÉK-en a Maty-ér medrébe fut. H.: 800 cm, sz.: 70 cm, m.: 26 cm. Leletanyag: 4 1. Tégla­vörös színű, belsötüles cserépüst kifelé megvastagodó, leke­rekített szélű peremtöredéke. 2. Kívül téglavörös, belül bar­násfekete színű cserépüst oldaltöredéke. Ltsz.: 2008.19.1-2. 3. obj.: Szabálytalan négyszög alakú, meredek, rézsűs falú, lapos aljú gödör. H.: 130 cm, sz.: 140 cm, m.: 42 cm. Leletanyag: 1. Téglavörös színű cserépüst kifelé megvasta­godó, lekerekített szélű peremtöredéke. 2. Világosbarna színű cserépüst éles vonalú hastöredéke. 3. Téglavörös (2 db) és barna színű (2 db) homokkal és apró kavicsokkal soványított edények oldaltöredékei. Ltsz.: 2008.19.3-8. 4. obj.: Sekély, tálszerűen lemélyedő, lapos aljú, vörösre átégett aljú gödör. Átm.: 62 cm, m.: 20 cm. 1 A cikkben közzétett összesítő térképek megszerkesztéséért Kamarási Andrásnak (Archeoline Kft) mondunk hálás köszönetet. A rajzokat Koncz Margit készítette. 2 Az ásatás során több Árpád-kori objektumból kerültek elő szarmata kori kerámiatöredékek (27., 34., 43., 50., 67. obj.). 3 A feltárt teleprészlet kő- és állatcsont anvaga feldolgozatlan. A leletanyag a szegedi Móra Ferenc Múzeumban található. Ltsz.: 2008.19.1-528. 4 Az Árpád-kori kerámia döntő többsége homokkal soványított anyagból, kézi korongon készült, ezért a leírásnál csak az ettől el­térő jegyeket rögzítettük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom