Lőrinczy Gábor szerk.: Pusztaszertől Algyőig. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 2. (Szeged, 2010)
BALOGH Csilla - LŐRINCZY Gábor: Régészeti lelőhelyek és leletek egy gázszállító vezeték Csongrád megyei szakaszán, Pusztaszertől Algyőig
Pusztaszertől Algyőig. MFMÉ - MonumArch II (2010) 9-147 9 RÉGÉSZETI LELŐHELYEK ÉS LELETEK EGY GÁZSZÁLLÍTÓ VEZETÉK CSONGRÁD MEGYEI SZAKASZÁN, PUSZTASZERTŐL ALGYŐIG BALOGH Csilla - LŐRINCZY Gábor A MOL Zrt által az ukrán-magyar határ (Beregdaróc) és Szeged-Algyő között kiépített gázszállító vezeték Csongrád megyei szakaszán, Pusztaszertől Algyőig hét település külterületén keresztülhaladó 47 km hosszú szakaszon (1. kép), 46 helyszínen végeztünk megelőző feltárásokat (2-5. kép). 1 Ezeken összesen 52.198 m 2-nyi területen 1487 objektumot tártak fel. Az 5 méter széles szonda méreteiből adódóan csupán korlátozott megfigyelésekre nyílt lehetőség. Mivel a szakmai feldolgozás, értékelés csak néhány lelőhely esetében vált lehetővé, ezért úgy döntöttünk, minden lelőhelyről közöljük a szakmailag értékelhető információkat és a leletanyag jellemző darabjait. A lelőhelyek döntő többségén népvándorlás kori, azon belül szarmata és késő avar, 8-9. századi, valamint Árpád-kori teleprészletek kerültek feltárásra. PUSZTASZER, CSONGOLEI-OLDAL V. A lelőhely közvetlenül a Pálmonostora és Pusztaszer közigazgatási határát képező dülőúttól — amely egyben Csongrád megye és Bács-Kiskun megye határa is délre fekszik, Pusztaszer északnyugati határrészében, a Csöngölei-oldalban (2. kép). Az 1998-ban végzett terepbejárás során a lelőhelyet 2 a határdülőúttól délkeletre lokalizálták, a Kertész-tanya keleti oldalán, kb. 50 méterre a gázvezeték nyomvonalától. A gázvezeték nyomvonalán 2007-ben végzett terepbejárás során a lelőhely korábban lokalizált helyétől északra, a tervezett gázvezeték nyomvonalában is találtak edénytöredékeket. A két terepbejáráson a talajmüveléssel bolygatott, 89 tsz. feletti területen szórványos római kori (szarmata) és közepes sűrűségben népvándorlás kori (avar?) kerámiatöredékeket gyűjtöttek, melyek felszíni telepre utaltak. A lelőhely észak felé átnyúlik Bács-Kiskun megye területére is. A tervezett gázvezeték nyomvonala Csongrád megye területén mintegy 160 méter hosszan metszette a lelőhelyet úgy, hogy a terepbejáráson rögzített felszíni telepnyomok alapján meghatározott kiterjedéshez képest még 40 méterrel bővült a feltárási terület a nyomvonalban. A humuszréteg egyenletes vastagságú, 40-60 cm volt. Az előkerült településobjektumok a homokos és löszös-agyagos altalajba mélyedtek. A gépi munkát követő kézi nyesés során 800 m 2 nagyságú területen 26 stratigráfiai egységet különítettek el, melyek összesen 22 objektumhoz tartoztak. Az előkerült árkokból, gödrökből és egy kemencéből csekély számú szarmata és avar kori leletanyag került elő, ami egybevág a korábbi terepbejárások eredményeivel. 3 Az előkerült szarmata kézzel formált és korongolt edénytöredék mellett említésre érdemes egy amphora oldaltöredéke. A lelőhely Bács-Kiskun megye területére eső részén (Pálmonostora-Lehegő dülő) mintegy 1710 m 2-en a szarmata település 119 objektumát tárták fel (RégKut 2008 (2009) 265). Leletanyag: Az 1998-as terepbejárás anyaga: Szentes, KJM, leltározatlan. A 2007-ben végzett terepbejárás és a területen végzett megelőző feltárás leletei: MFM ltsz.: 2008.3.1-18. Szakanyag: Kolozsi B.: Pusztaszer határának régészeti terepbejárása. Egyetemi szakdolgozat. Kézirat. Szeged 1998. MFM RégAd.: 2259-98.; Bende L.: Régészeti szempontú örökségvédelmi hatástanulmány a MOL Földgázszállító Zrt. stratégiai gáztároló építéséhez szükséges gázszállító vezeték Pusztaszer-Balástya (Csongrád megye, északi szakasz) közötti nyomvonaláról. Kézirat. Szeged 2007.; Ásatási dokumentáció: MFM RégAd.: 5573-2009.; RégKut 2008 (2009) 259. 1 A cikkben közzétett térképek megszerkesztéséért Ka marási Andrásnak (Archeoline Kft) tartozunk köszönettel. 2 A lelőhely névváltozatai: Pusztaszer 24. lh.; CSMÉ I. lh.; a KÖH azonosító: 20756. 3 Az ásatást Sóskúti Kornél vezette, a leletanyag leltározását Kerekes Orsolya végezte el.