Balogh Csilla – P. Fischl Klára: Felgyő, Ürmös-tanya. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 1. (Szeged, 2010)
P. FISCHL Klára - GUBA Szilvia: A felgyői bronzkori temető és település
A felgyői bronzkori temető és település 83 korábban is folytak próbaásatásaink és koramagyar és bronzkori település nyomait találtuk, eladták az útépítő vállalatnak és ezt kellett feltárni. " 1 1 Az Ürmös-tanyai temető és a Szegedi út melletti, ún. III. munkahelyen feltárt település feltételezett helye közti távolság 200-250 m, ami megfelel a kora és középső bronzkori kultúrák területéről ismert hasonló adatoknak. A közeli Csongrád, Vidre-szigeten szintén 200 m volt a távolság a telep és a temető között (G. SZÉNÁSZKY 1977, 23). A települést a leltárkönyvi bejegyzések alapján gödrök jelezték, építményre utaló adat nincsen. Az 1965-1966. évi, a Szegedi út melletti homokdombon történt ásatások során a település olyan részét tárták fel, ahol a Makó-kultúra és a korai nagyrévi kultúra kerámiaanyaga is előkerült keverten, a Vatya-kultúra leletanyagával közös „objektumokból". Feltehetően a homokdombon a korai bronzkorban létezett egy település, melynek maradványai még az őskor folyamán keveredtek a középső bronzkori leletanyaggal. Hasonló jelenséget figyeltek meg az ásatok Baks-Homokbánya esetében is (P. FISCHLKISS-KULCSÁR 1999). A telepleletek közül nem minden tárgy kerül közlésre, itt a válogatás alapja az volt, hogy minden előforduló típus reprezentálva legyen, illetve az egyes típusok mennyiségi előfordulásait közlésük arányszáma is mutassa. 7 8 A díszített darabok előnyt élveztek a telepiilésanyag válogatása során. A dokumentáció hiányosságai miatt a településanyag beleltározási egységei nem azonosíthatók vissza, a leltárkönyvben szereplő adatokat minden esetben feltüntetjük, azok térbeli visszaazonosítása azonban nem járt sikerrel. A leletanyagot mindezek miatt évenkénti bontásban közöljük. Felgyő III. ásatási terület, 1964-es ásatás leletanyaga A szegedi országút mellett található dombon (III. ásatási terület) 1964-ben homokkitermelést kezdtek. A kissé aláásott termőréteg behullott földjének eltakarítása után egy kb. 12 m-es szakaszon, egymás mellett négy beásás nyoma tünt elő. Ezek közül három méhkas alakú szemétgödör lehetett: ezeket sorrendben balról jobbra „a-e" betűvel jelölték. A „d" beásás nem volt egyértelműen meghatározható. Az ásatok megfigyelték, hogy a három szemétgödör kb. egyforma távolságra volt egymástól. Feltételezték, hogy a közelben ház vagy lakógödör lehetett, mely esetleg már az út bevágásánál elpusztult. Szórvány leletek a Szegedi út mellett, bolygatott földből: 1. Szürke színű, cserépzúzalékkal, homokkal és kaviccsal soványított, simított felületű oldaltöredék (45. kép 3). 7 9 Rajta árkolt bütyök és két bekarcolt vonal töredéke látható. M.: 9,5 cm, sz.: 8 cm. 2. Szürke színű, simított felületű, homokkal és cserépzúzalékkal soványított, befelé megvastagodó peremű, vízszintes peremkiképzésű tál (45. kép 1) töredékei. 8 0 A peremen két helyen kihúzott, háromszög alakú bütyök ül. A fül a peremből indul és a test felső harmadán támaszkodik. Perem átm.: 21 cm. 3. Vörös színű, kívül simított, belül durva felületű, homokkal, kaviccsal és cserépzúzalékkal soványított, kihajló peremű, ívelt nyakú, tojásdad testű fazék (47. kép 1) töredéke. 8 1 A vállon ujjbenyomással tagolt bütyök látható. Ma.: 11 cm, sz.: 10 cm. 4. Sárgásszürke színű, simított felületű, homokkal és cserépzúzalékkal soványított, tölcséres nyakú, éles vállú urna (47. kép 9) töredéke a vállat átívelő szalagfüllel. , x- Ma.: 11 cm, sz.: 5 cm. 5. Barna-szürke foltosra égetett, simított felületű, homokkal és cserépzúzalékkal soványított, éles vállú, gömbös hasú bögre (47. kép 11) töredéke. 8 3 A váll alatt két, háromszoros bekarcolt vonal között beböködésekböl álló sor halad körbe. Ma.: 5,4, sz.: 4,5 cm. 6. Szürke színű, fényezett felületű, homokkal soványított bögre (47. kép 12) enyhén kihajló peremének és ívelt nyakának töredéke. 8 4 A perem alatt dupla bekarcolt vonal között rovátkolásokból álló sor látható. Ma.: 3 cm, sz.: 4 cm. 7. Szürke színű, simított felületű, homokkal soványított, ívelt nyakú, gömbös testű bögre (47. kép 10) töredéke. 8 5 A fül csonkja a legnagyobb kihasasodáson látható. Ma.: 4,5 cm, sz.: 5 cm. 8. Szürke színű, homokkal soványított, ívelt nyakú, ívelt vállú, gömbös hasú bögre (47. kép 8) töredéke. 8 6 A váll alatt kannelura fut körbe. Ma.: 7 cm, sz.: 5,5 cm. „a" verem: Méhkas alakú, másodlagosan szemétgödörként használt gödör. A homokdomb falában látszó beásás irányában bevágást készítettek a feltárás során, majd miután a bevágás aljában az „a" verem szájának metszete jelentkezett, megkezdték a verem kibontását. A legfelső részen (még a fekete rétegben) a verem szája felett már cserepek és csonttöredékek jelentkeztek (jelzésük a/l). A verem kb. 1,2 m átmérőjű szájáról lefelé vastag hamuréteg húzódott. Jobb szélén, később egész területén égett földrögök mutatkoztak. Elszórtan vastag, korongolatlan cserépdarabok, valamint néhány csonttöredék és három kagyló került elő. A vastag, szürke réteg alatt a termőföldhöz hasonló, barnás föld következett. E két réteg leleteit a/2 jelzéssel csomagolták el. Alatta újabb szürkésbarna réteg (a/3), majd szürkés réteg következett. A kettő között az első metszeten még nem lát77 RégF űz Ser. 1. No. 19 (1966) 44. Az 1966-os évről szóló ásatási jelentés nem említi a Szegedi úttól K-re levő munkahelyet. 78 A bronzkori telepanyag a Koszta József Múzeum régészeti gyűjteményében 66.6.1-85., 66.8.1- 112. leltári számon található. A könnyebb eligazodás kedvéért e válogatott anvagnál minden esetben feltüntetjük a leltári számot. 79 KJMLtsz.: 66.6.6. 80 KJMLtsz.: 66.6.11. 81 KJMLtsz.: 66.6.60. 82 KJMLtsz.: 66.6.62. 83 KJMLtsz.: 66.6.63. 84 KJMLtsz.: 66.6.65. 85 KJMLtsz.: 66.6.66. 86 KJMLtsz.: 66.6.68.
